Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában

20 Dr. Sántha József nem is került, töredékben maradt munkája szintén nem olyan, hogy a tudomány igényeit kielégíthetné. Pedig az ily, önmagukban lokális fontosságú munkák a magyar történettudomány számára is szolgáltathatnak újabb adatokat. Nem éljük ugyanis már azon időket, midőn a tudomány számára lényeges forrásokat mind a fővárosba, vagy a vidék egy-két gócpontjába lehet felhalmozni, hol a kutatónak minden utánjárás nélkül rendelkezésére vannak; amellett pedig ha nem is a külső, hanem a belső, tömeglelki események helyes felismeréséhez is szükséges, hogy megismerjük az egyes megyék, városok stb. rajzát. De fontosnak tartjuk az ily munkákat még egy más okból isAzok az okmányok, közhitelű s magán feljegyzések ugyanis, melyek a mult kutatóira nézve értékkel birnak, a helytelen s könyen vett anyagkezelés miatt szinte napról-napra kevesbednek s tűnnek el anélkül, hogy a tudomány értékesíthette volna azokat. Ezért is kívánatos tehát, hogy a még meglevő adatok — legalább a jelen sorainkhoz hasonló alakban — feldolgoztassanak, hogy az ily feldolgozások révén kerülhessék ki az idő enyészetét. Jelen dolgozatunk nem akarja tehát azon szerepet vitatni magának, hogy minden létezhető adat felkutatásával adja a 48/49-es Esztergom hű képét; oda fog azonban törekedni, hogy a különböző munkákban szétszórt, valamint a városi levéltárban és jegyzőkönyvekben levő hiteles feljegyzéseket összegyűjtse s adja át a majdani hivatottabb kutatónak. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy ne csupán a szorosan vett eseményeket írjuk le krónikás modorban, hanem igyekezzünk behatolni az esztergomi polgárság akkori lelkületébe is, hogy lássuk, mily hatást tettek a 48-as eszmék s események elődeink lelkivilágában. Tudjuk, hogy ez utóbbi cél bő alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy mintegy a maga felfogását vetítse vissza az akkori időkbe s együttérzésének vagy ellenzésének súlybavetésével ne az igazi pontra állítsa be a leírás és értékelés mérlegét. E sorok írójának is megvan az említett kor eseményeiről a maga nézete; tudja azonban, hogy az objektivitás az első kellék, mely nélkül a mult kutatásához hozzákezdeni nem lehet. Az események minél teljesebb adatgyűjtése, az akkori esztergomi lélek megértése s mindezek tárgyilagos feldolgozása lesz tehát a hármas cél, mely szerény munkánkban vezérelni fog. S ha jó szándékunk mellett se tudnók az 1848-as Esztergom teljesen hű képét adni, mentsen bennünket, hogy lokális történettudományunk eddig járatlan útját jártuk, de mentsen az a fáradozásunk is, mellyel a történelmi hitelességű okmányokat s egyéb közhitelű feljegyzéseket — főleg a városi levéltárban — felkutatni s tárgyunk feldolgozásánál minél teljesebb számban értékesíteni igyekeztünk. I. Azok az eszmék, melyek a XIX. század magyarságát, miként különben mondhatni, egész Európát is áthatották: a szabadság, egyenlőség és testvériség hármas jelszavában vannak összefoglalva. E szavak s a mögöttük rejlő célok át, meg átszőtték a mult század magyarságát s hatásuk intenzitását csak fokozta, hogy nem jelentvén filozófiailag egymástól szorosan elhatárolható fogalmakat, sok mindent lehet belőlük magyarázni s származtatni. Az állampolgárság, a jobbágy-felszabadítás, a nemeseknek a rendes közhatóságok alá vetése, a vallási egyenlőség,