Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sántha József: Esztergom az 1848-as idők reformeszméi áramlatában

Esztergom vára és ostromai. 19 bástyatorony"-nyal (m) volt összekötve és tovább az alsó „kőkapu"hoz (n) ért. A régi vizitorony-erőd szakaszónak északi sarkát egyszerű „faltorony" (o), ellenben a keleti sarkát egy lekerített kiszökelő „nyitott bástya" (p) védte, mely alatt egy kapu Szentgyörgymezőre nyilt „felvonó"-val. E védőszakasz keleti oldalán az előbbeni palánkfalak helyett kőfalak kötötték össze a felsővárat az alsóvárral és védték a már ismeretes „macskajárót" (q). Vízivárosban a kerítésfal négyszögű bástyája mögött állott a Szentgyörgy-templom (r), a várhegy tövében Szent Istvánnak ajánlott „kis templom" (s), a kőkapu közelében a Szent Péter-templom (t), idébb a minoriták kolostora (u), még idébb a Szent Lászlónak ajánlott kéttornyú templom (v) és végül a vízivárosi kapu közelében a Szent István-lovagok palotája (x).

1 Esstecgom as 1848-as idők cefocmessméi áramlatában. Irta : Dr. Sántha József városi tanácsos. A magyar lelkesedésnek, hazaszeretetnek, vitézségnek és bátorságnak minden időkre legszebb napjai közé tartoznak az 1848—49-es napok. A gyors és öntudattal teli politikai átalakulás, — az alkotmányos formák közt egyszer megszerzett jog mellett való kitartás, — szembeszegülés azokkal, kik a jogot meg akarják semmisíteni, — gondos előrelátás mellett már eleve kevés végső sikerrel biztató harc elszánt felvétele s annak során életek, vagyonok, sőt — mondhatjuk — az egész nemzeti lét kockáztatása, hogy a megindult küzdelem során a magyarság a maga erejének, kitartásának s hadi erényeinek oly példáját adja, mely azóta is emlékezetes az egész világtörténelemben s amely csupán a közelmúlt világháború egyes kimagaslóbb fegyvertényeiben leli párját, — mindez főhajtásra s a kegyelet állandó lerovására készteti a késő unokát, s e fényt és dicsőséget mi se tudja elhomályosítani. Az ország egészének 48/49-es eseményeit ismételten kutatták végig avatott tollú történetírók, kevés azonban azon munkák száma, melyek a kisebb közületeknek — megyéknek, városoknak — az említett mozgalmakban való részvételét taglalják. Esztergom szab. kir. városnak sincs még megírva e korbeli históriája, hisz dr. Körösi Lászlónak Esztergom című, különben sem rendszeres munkája alig két-három lapot szentel neki, — a dr. Borovszky-féle monografia-sorozat esztergomi kötetének adatai nem a tudomány számára íródtak, Dvihalli Gézának pedig e tárgyról megkezdett, de tudtunkkal a közönség körébe i Archaeologiai értekezések, 1870. 11, 1. — Szent István-lovagok alatt bizonyára a szentkirályi Johannitákat kell érteni. 2*