Esztergom Évlapjai 1927

ÉRTEKEZÉSEK - P. Virágh Rajmund: Szent Ferenc fiai Esztergomban

Szent Ferenc fiai Esztergomban. 103 Időközben ugyan a kir. város önálló plébániává alakult; a mostani ferences templom felépítéséhez mégis hozzáfogtak. 1700-ban Csatáry Athanáz atya nagy ünnepség keretében helyezte le a templom alapkövét. Az építés azonban igen lassan haladhatott előre, mert egyrészt nagy hiány volt szakavatott mesteremberekben, másrészt pedig a nép nem adakozhatott az építkezésre nagy szegénysége miatt. Különben a kuruc-labanc torzsalkodás is akadályozta az építkezést. így érthető, hogy a mostani templom a jelenlegi szentély nélkül, bár elég kezdetlegesen, csak 1716-ban készült el. A templomot 1716 október 4-én Illés János esztergomi apátkanonok benedikálta. A templom mellett épült fel szerény cellákkal és-ebédlővel a zárda. A zárdát a vízivárosi konvent megosztásával népesítették be. A rendtagok ünnepélyes bevezetését az akkori rendtartományi főnök páduai szent Antal napjára tűzte ki, mely épen Szentháromság vasárnapjára esett. Ezen ünnepségre a környékbeli plébániák hívei lelkészeik vezetése alatt körmenetileg jelentek meg. Nagy számmal voltak képviselve szent Ferenc harmadik rendjének tagjai is zászlóik alatt. (1717.) Ezen ünnepségre az egyházhatóság ünnepélyes könyörgést rendelt el, hogy a törökök ellen Belgrád alatt küzdő keresztény seregek küzdelmét siker koronázza. Kora reggel a sz. kir. város plébánia-templomában ünnepélyes istentisztelet volt, melynek végeztével megindult a körmenet a vízivárosi ferences rezidenciához, hol szintén a keresztény fegyverek győzelméért imádkoztak. Kucklánder generális intézkedésére a körmeneten megjelent az Esztergomban tartózkodó katonaság is teljes számban. Hogy milyen impozáns keretben folyt le a bevezetési ünnepség, mutatja azon körülmény, hogy 10.000 ember vett részt a körmeneten és 5000 hivő járult a szentségekhez. A hivek buzgó imáit siker koronázta, mert III. Károly serege Savoyai Jenő herceg vezérlete alatt augusztus hónapban a törököket legyőzte s Belgrádot erődeivel együtt elfoglalta. A templom és zárda további építéséhez nagy összeggel járult Kucklánder várkapitány, ki a főoltárt, a xavéri szent Ferenc oltár (most Jézus-szive) és az orgona költségeit fedezte. Bőkezűségében követte jámbor neje, báró Triklin Katalin, ki 1722. április 18-án kelt végrendeletében 7000 rajnai forintot hagyott a templom mellett létesítendő lorettói kápolna építésére és felszerelésére. A ferencesekhez való ragaszkodásukat jellemzi azon óhajuk, hogy a Rend sírboltjában, rendi ruhában óhajtottak végső pihenőre térni. Óhajuk teljesült, mert a Rend kegyeletes tisztelettel őrzi címerrel ellátott sírjukat mai nap is a lorettói kápolna sírboltjában. Mivel a templom mocsaras helyen épült, néhány évtized alatt alapjai annyira megrongálódtak, hogy 1745-ben a boltozatokat meg kellett újítani. Ekkor épült fel a jelenlegi szentély, a sekrestye és a 70 méter magas torony. 1755. május 6-án szerelik föl a Budán öntött négy harangot. A költségeket részben Guarits György, részben a „Rózsafüzér-társulat" fedezte. 1823. október 5-én Rudnay Sándor hercegprímás a templomot és a főoltárt ünnepélyesen felszentelte.