Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai

A szent korona. 17 Végre nem hallgathatjuk el a Sylvester- és Dukas-korona egybekapcsolásából keletkezett mai koronára nézve következő megjegyzésünket. Ezzel a koronával nagy hasonlatosságot mutat Manuel byzanci császár koronája, ki Szent László unokája és Komnenos János császárnak és feleségének, sz. László Piroska leányának fia volt. III. Béla, Mánuel császár unokaöccse, mint a byzanci trón örököse és Manuel leányának Máriának jegyese (vagy talán férje is), hosszú időn át tartózkodott Konstantinápolyban, mely alatt bőven szerzett alapos ismereteket minden téren, jelesen a császári jelvények és udvari szertartások tekintetében is. A Vatikán római könyvtára nagybecsű görög codexet őriz, melynek tábláján Mánuel császár és neje van ábrázolva, mindkettő koronával. Ha a Manuel fején lévő koronát a mai magyar koronával szembehelyezzük és a két korona formáját és alakítását szemügyre veszszük, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék a kettő közt a meglepő hasonlatosság és ne vegyük bizonyosra, hogy III. Béla volt az a király, ki Sylvester koronájához a Dukas által küldöttet hozzáillesztette. Esztergom vára és ostromai. Irta : Soós Elemér ny. m. kir. honvéd ezredes. I. Az Árpádkori vár (896-1304.) Esztergom vármegye közepén, a Duna jobb partján emelkedő és a térképen 156—178 magaslati számokkal jelzett „Várhegy" már a legrégibb időktől alkalmas pontul kínálkozott az ellenséges támadások ellen való berendezésre. E minden oldalról védett hegy várszerű megerősítéséről biztos adataink csak a rómaiak idejéből vannak, akiknek uralma alatt e helyen már a Kr. u. II. században „Salva Mansio" néven erődítmény (castellum) volt. Ennek kiterjedésére, beosztására nézve azonban semmi közelebbi adattal nem rendelkezünk. A Várhegynek a XIX. sz. első felében végzett egyengetése alkalmával, annak keleti részén falmaradványokat, négyszögű római téglákat és feliratos faragott köveket találtak. A régi szent Adalbert-bazilika közelében római alapfalakra rakott négyszögű toronyra is akadtak, mely „Quadriburgum" bélyeggel ellátott téglákból épült. Ugyanott „Fortis" és „Justis" jelzésű mécsesek és egyéb római régiségek is kerültek felszínre, melyek mind arra mutatnak, hogy a Várhegy, honnan a bármely irányból mutatkozó, de főkép a Garam-völgyén lebocsájtkozó ellenség jól megfigyelhető volt, állandó erősséggel birt és védelmi célra volt berendezve.

1 De a dunai átkelés e fontos helyén átellenben, a folyam túlsó partján is volt „Anabum" néven egy kisebb erődítmény. Ennek hiva1 Villánvi Szaniszló : Néhány lap Esztergom város és vármegye múltjából. 1891. 10 1.