Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Báró Forster Gyula: A szent korona

6 Oly kincset nyújt szerző irodalmunknak, amelynek becse . . . felülmúlja a várakozást. A benyomás, amelyet az epochalis magyar munka ránk tett, oly nagy, hogy csaknem úgy érezzük vele szemben magunkat, mint Mózes az égő csipkebokor előtt."

1 Knauz nagyobb munkáinak megjelenése irodalmi eseménynek szokott tekintetni. Ünnep volt a pazar kiállítású „Garan-melletti sz. Benedeki Apátság" diszművének közzététele is. Hatalmas kötetében a tűzvész áldozatává lett gót izlésű templomnak a hírneves Storno Ferenc által történt remek helyreállítása alkalmából érdekfeszítő vonásokkal ecseteli a nevezetes apátság mozgalmas történetének változatos mozzanatait.

2 Mint Clio választott kegyence rendületlen hűséggel és odaadásbocsátotta tehetségeit és tollát a történetírás szolgálatára. Fáradhatlan irodalmi tevékenysége és fényes eredményekben gazdag pályája önkéntelenül tiszteletet parancsol, kegyeletet sürget és nem szünhetik soha utánzásra gyulasztó példakép gyanánt tündökölni. A szent korona. Részlel: báró Forster Gyula által a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályaban „E.mlékezés a szent király városáról, örök Esztergomról" cím alatt 1925. évi ápril 20-án felolvasott dolgozatából. Ha a szent király városáról Esztergomról, István születése, kereszteltetése, az ő hittérítői és uralkodói működésének első és fő székhelyéről van szó, nem lehet hallgatással mellőzni a szent koronát, melyben a magyar királyságnak nemcsak eredete, hanem mint közjogi alapon, fennállása is gyökerezik. A szent korona története elválaszthatatlan Esztergomtól. II. Sylvester ide küldte azt Rómából Astrik, a későbbi kalocsai érsek által és itt koronázta meg azzal Istvánt az első esztergomi érsek Anaztáz. Itt őrizték a koronát addig, míg nem István rendelése szerint akkor, midőn a fejérvári bazilika, melynek teljes befejezését és felszentelését meg nem érhette, elkészült és a korona őrizetét a fejérvári prépost vette át. Az idők változó viszonyai közt azonban a korona vajmi súlyos viszontagságok közé jutott, melyek közt nem a legkisebb az, hogy legjelesebb történetíróink egyike, Pauler azt állítja, hogy az eredeti szent korona ma már nem is létezik. 1 U. o. 266. skl. - A Garan-melletti szentbenedeki apátság. Irta Knauz Nándor. A templom felszentelésének emlékére kiadja az esztergomi főkáptalan. I. Budapest, 1890. Franklin Társulat. Folio. 252 lap.