Esztergom Évlapjai 1926

IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve

Az „Esztergom" alapítású s első éve. 61 kezembe adta az 5500 forintot- Ezután még arra hívta fel figyelmünket, hogy fortiter, de azért suaviter, előkelő stílusban írjunk; az igazság és elvek hirdetése mellett, a krisztusi béke hirdetői legyünk és ha sebeket kapunk, mint harcosok, azért ne lankadjunk. Búcsúzáskor a megindítás költségeire még 300 forintot adott át. A lap ügyének a hercegprímásnál Hetyev kanonok mellett Kohl Medárd titkár is meleg szószólója volt. A főpásztori fogadtatástói, támogatástól s buzdítástól felvértezve és megerősítve, megkezdtem a szervezési munkálatokat. Elsősorban a szerkesztőségi s munkatársi gárdát toboroztam össze- A szerkesztőség belső tagjai felkérésünkre következők lettek: Dr. Csernoch János apátkanonok, Dr. Csajka Ernő theológiai tanár, Dr. Horváth Ferenc theológiai tanár, Okányik Lajos karkáplán, s Anháupel (Andor) György theológiai tanár. A politikai vezércikkek írására Dr. Csernoch János, Prohászka Ottokár, Dr. Horváth Ferenc és én vállalkoztunk. A külföldi állapotok ismertetését minden számban „Külföld" címen Dr. Csajka Ernő kezébe adtuk. Budapest székesfőváros katholikus politikai, társadalmi s egyébb dolgairól minden számban a „Fővárosi levél" rovatban Dr- Valnicsek Béla lett a cikkíró. A szociális irányú cikkeket Prohászka mellett Okányik Lajos, - ki egyben a szerkesztőség humoristája lett — vállalta Dr. Anháupel Györggyel. A hazai „Politikai Szemle" összeállítása nagyrészt a vidéki levelezők felhasználásával nekem jutott. A helyi hírek összehozását, mint külön riporterre, Lakatos Nándor járásbirósági tisztviselőre biztam díjazással. A vidéki hírek, levelezések beküldésére a vidéki agilis káplánokat, mint akkor nevezték, a „hecckáplánok"-at kértem fel. Külső munkatársaknak a politikai cikkekre nézve, a magyar keresztény publicisztika két vezér tényezőjét: Báró Kaas Ivort és Günther Antalt sikerült megnyerni. Günther és Horváth Ferenc voltak lapunk jogászai. Kaas Ivor azt írta a felkérő levélre, hogy amíg az „Esztergom" a kormány egyházpolitikájának ellenzéke marad, támogatja. Ez a nyilatkozat annál súlyosabb értékű, mert Kaas Ivor lutheránus volt, de pozitív mély hitű. Szépirodalmi, úgynevezett tárcaíró munkatársaink lettek részint felkérésemre, részint önkényt, a következő jó nevű írók: Okányik Lajos, Nemes Antal veszprém-egyházmegyei és Varga Mihály vác-egyházmegyei plébánosok, Erdősi Károly, Némethy Lajos, Szemlér Ferenc, Jeszenszky Kálmán, Valnicsek Béla, Mattyasóvszky Marianna (Szúró-Töviske), Szatkay Berthold, Zámolyi Varga Mihály, Schreiber Aladár (Adolár), Dr. Solymossy Sándor, Kálmán Károly (Pannon). Miután a lap szellemi része biztosítva lett, a megindítási első költségekre, neki indultam gyűjteni a főkáptalan tagjainál. Mindenütt tisztességes összeget adtak, tekintve a missziót, melyet a lap szolgálni fog. Legbőkezűbbek Sujánszky Antal és Hetyey Sámuel voltak 100—100 forinttal. Lelkesen fogadták a lapindítást különösen Sujánszky Antal nagyprépost, Hetyey Sámuel, Dr. Csernoch János, Maszlaghy Ferenc, Graeffel János, Knauz Nándor, Dr. Walter Gyula, Klinda Teofil, a szeminárium s a bencések. Pór Antal, látva a szemináriummal való sűrű érintkezésemet, azzal fogadott: Dániel az oroszlánok vermében. De sértetlenül feleltem vissza. Két helyen bizonyos szkepszissel fogadtak. Palásthy Pál és Rajner Lajos, különben két oszlopos s nagynevű tagja