Esztergom Évlapjai 1926

IRODALOMTÖRTÉNET - Keményfy Kálmán Dániel: Az „Esztergom" alapítása és első éve

62 Keményfy Kálmán Dániel. a főkáptalannak, kételkedésüknek adtak kifejezést, hogy a lapindítás, főkép a politikai tekintetek miatt sikerülni fog-e? Nem hitték, hogy fölüről támogatni fognak, pláne néppárti alapon. Palósthy Pál különösen érdekesen fejtegette előttem az ő ismert szókimondásával s bátorságával, hogy nálunk az egyházi felsőbbségek nagyon a liberális kormány nyomása alatt „állanak. Nehéz dolog egy katholikus publicistának folyton leckéztetni. 0 is volt lapszerkesztő („Religio" szerkesztője) s tudja, hogy mily küzdelem nálunk teljes katholikus politikai alapon lapot szerkeszteni. Rámutatott a ,,Magyar Állam' tengődő helyzetére is. Fejtegetéséből kiérzett mindaz, amit' a halála után nyilvánosságra jutott „Önigazolás"-ban oly nemes elvszilárdsággal tolmácsolva, olvastunk, amelyben megindokolta, hogy annak idején, látván a liberalismus hatását a magyar egyházban, miért lépett vissza a „Religio" szerkesztésétől. Én a tisztelet hatása alatt megpróbáltam rámutatni, hogy az akkori és a mostani idők között mégis van különbség. „Hátha gondolja, — vágjon neki ! — mondotta a búcsúzáskor. Pár hónap múlva újra tiszteletemet tettem nála- Alig hogy beléptem dolgozó szobájába, derülten felém kiáltá : „Hallja, maga kemény gyerek " Leültetett s elismerését fejezte ki, hogy a lap oly komoly, gerinces és politikailag színvonalon álló hangon ír és megmerjük véleményünket minden fórumnak bátran mondani. „Hát azután nem fél, hogy felülről baj lesz" ? „Nem méltóságos uram — feleltem neki — mert én a „Religio" iskolájában jártam mint kezdő író." Elmondottam azután neki, hogy 1890-től mint fiatal pap, előszeretettel mélyedtem különösen a Palásthy szerkesztése alatt álló régi „Religio" olvasásába. Az ő „Havi Szemléi" és „Pesti Levelei"-nek bátor hatása adta meg nekem az impulzust, hogy tollammal az egyházpolitikai irodalmat megalkuvás nélkül szolgáljam. A „Religió" tett engem egyházpoltikai íróvá s az egyházpolitikai mozgalmak erre csakhamar alkalmat adtak. Bizonyos megindulással hallgatta Palásthy Pál a mondottakat s búcsúzáskor barátságosan intett, hogy keressem fel néha. Néhányszor míg élt, felnéztem hozzá; elbeszélgetett a liberalizmusról s rezignáltán nem egyszer mondta, hogy bizony most is többször politikai s pártérdek emel papokat magas egyházi állásba és rámutatott arra is, hogy a néppárt idővel szét fog árnyalatokra esni és csak olyan parádés keresztény politikánk lesz. Mintha akkor is a régi „Religio" prófétája elevenedett volna fel, mintha újból meglehetett volna írni az ő „Havi Szemlé"-it. Összehozva a megindításhoz 1100 forintot és az írói gárdát, elérkezett a foganatosítás ideje. November végén már plakatiroztuk a városban az új lap megindítását. A programmot a mutatványszámban, — mely 1000 példányban küldetett szét az egész egyházmegyében, karácsonyra- — adtuk le. „Lengjen nyíltan, szabadon" volt a zászlóbontó programmcikkem címe. A cikket kéziratban beterjesztettem Vaszary Kolos biboros-hercegprimáshoz is. A hercegprímás néhány javítást sajátkezüleg végzett a kéziraton. Azért ezen kéziratot ma is kegyelettel őrzöm. Súlyosabb politikai kérdéseknél néhányszor megjelentem nála s több dologban oly felvilágosítást adott, mely igazolta a magyar egyház kritikus állapotát e nehéz időkben és abban a magyar kath. egyház fejének nagy lelki erőt igénylő s erős megpróbáltatásnak kitett helyzetét.