Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora II

Esztergommegye őskora. 53 Nagyobb ásatás folyt 1912-ben Csév fölött a Pilis oldalában lévő Klapec-barlangban, melyet szakszerűen Bella Lajos kutatott át.

1 Minthogy itt csupán neolithkori leletek kerültek elő, ezen ásatás ismertetését is későbbre hagyjuk. Határozottan őskoriaknak tartom az esztergomi Várhegy oldalában lévő két nagyobb és egy kisebb barlangot. A nagyobb barlangok nyílásait a Várhegy oldalának rendezése alkalmával elfalazták. Tágas üregeiket a behányt kövek és törmelékek megtöltötték és jelentékenyen megszűkitették. Évtizedekkel ezelőtt az egyik barlangüregből a hegy belsejébe vezető természetes folyosó még járható és jobban megközelíthető volt, abban neolith-edénytöredékek hevertek. Feltárásuk a közel jövőben, szakemberek közreműködésével, társulatunkra vár. Őskorinak vélem még Sárisáp határában a Babályi-kősziklabarlangot, mely a szakemberek előtt eddig teljesen ismeretlen. Zoológiai tekintetben kielégítő, de ősrégészeti szempontból meddő eredménnyel járt a Strázsahegy nagy barlangjában 1922. óta folyt ásatás, melyet dr. Véghelyi Lajos palaeontologus, Kadié Ottokár és Kubacska András közreműködésével végzett. E kutatás ismertetése folyóiratunk mult évi folyamában és behatóbban egy más szaklapban is megjelent.' Nem járt a kívánt eredménnyel dr. Vigh Gyula kutatása sem Piszke határában, a pisznicei márványbányákban- Az egykori pockői, tölgyháti és sárkánylyuki barlangokat a kőfejtő munkások már régebben szétrombolták. Néhány ősragadozó maradványán kívül egyéb figyelemre méltó lelet nem is került elő3 A Gerecse-hegységbeli Nagy-Pisznicze oldalában lévő nagy barlangot dr. Kadié Ottokár és dr. Vigh Gyula az 1922. és 1924. években átkutatták, felmérték és annak egyes szakaszait járhatóvá tették. Behatóbb vizsgálata még hátra van.

4 Mondják, hogy az Eménkesen (Bajót mellett) is van egy 12 m. mély sziklaüreg; amiként a vármegye hegységeiben nem egy helyen találhatunk sziklaodukat és mély víznyelőket- Ezek azonbanpraehistorikus szempontból már nem jöhetnek figyelembe. Dr. Hillebrand Jenő úr a nevét Esztergom vármegye őskorának történetébe a bajóti barlang, mint ősemberi lakóhely felderítése által kitörölhetetlenül írta be. Örömünkre szolgál, hogy a kiváló tudóst és társulatunk tiszteletbeli tagját az alábbi értekezésében mi is közelebbről bemutathatjuk. 1 Bella Lajos: Újabb hazai kutatások Arch. Ért. 1912. XXXII. K. 4. sz. 361—365.1. 2 Dr. Véghelyi Lajos: A Strázsahegyi barlang. Esztergom Évlapjai, 1925. I. 103—104. 1. — Előzetes jelentés a Strázsa-barlang kutatásáról (3 szövegközti ábrával). Barlangkutatás, 1922-1925. évf. 1-4. f. 24-30. 1. 3 Dr. Vigh Gyula : A piszkei „Sárkánylyuki" kőfejtő egykori barlangjai. Barlangkutatás, 1922-1925. évf. 1-4. f. 30-31. 1. 4 Kadic Ottokár dr: A magvar barlangkutatás állása az 1922. és 1924. évekbenBarlangkutatás, X—XIII. K. 1922 1925. 46. és 49. 1.