Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora II

52 Sinka Ferenc Pál Franciaország déli és Spanyolország északi részén lévő őskori barlangokban a csont-, szaru- és kőtárgyakra vésett ékítményeken kivül a barlangok falaira karcolt, állati, többnyire ügyes ábrázolásokat sőt festéseket is találtak, melyek a magdalenienkori ősembernek nemcsak művészi érzékéről, hanem bizonyos állat-kultuszáról vagy legalább is szeretetéről tesznek tanúságot. A diluviumnak a solutréen- és magdaléniennek jelzett időszakaiban (számításunk szerint mintegy 18—20.000 évvel ezelőtt) az igazi ősember (neaderthali típus) Európában már kihalóban volt és helyébe a maihoz hasonló hosszú fejű (dolichocephal) emberfajták,az aurignaci, cromagnoni és grimaldi rasszok léptek. Az aurignaci fajtához tartozik a répáshutai (Borsódmegye) Balla-barlangban talált gyermekcsontváz is, melyet 1909-ben dr. Hillebrand Jenő ásott ki a diluviális rétegből.

1 A bajóti ásatásból merített megállapításokat igazolják a szomszédos vármegyék területén végzett kutatások hasonló eredményei is. így a pestvármegyei Csobánka fölött a 170 m. magasságban lévő kiskevélyi barlang leletei is a solutrén és magdalenien korból valók, bár a vádló csontjainak tömeges előfordulása egy subarktikus faunát és még előbbi időt is (aurignacien) feltételez.

2 Már határozottan a késő mousterienből valók azok a leletek, amelyeket Kormos Tivadar 1910-ben Tatán, a nagytó nyugati partján lévő mésztuffa bányából ásott ki. Az ősember itt bizonyára a melegforrás körül tanyázó vadakra : a mammutra, gyapjas orrszarvúra, óriási szarvasra és ősbölényre vadászott, amelyek csontjai a lelőhelyen nagyszámban fordultak elő. A háromszögalakú, egyoldalon megmunkált, széles, vaskos dárdahegyek és négyszögalakú kaparok szintén a mousterienre vallanak.

3 Tehát nem lehetetlen, hogy már a neanderthali ember (homo primigenius) is elvetődött a mi vidékünkre, ami az időszámításunkat néhány ezer évvel előbbre tolja- Mi ez azonban a föld tengernyi életéhez és az idő végtelenségéhez képest ? Ausztrália belsejében és a Csendes Óceán egyes szigetén lakó néptörzsek még ma is a kőkorszakukat élik 1 Esztergommegyében a bajótin kívül több őskori barlang is van. Az Epöl és Bajna községeket elválasztó Őrhegy északkeleti nyúlványának alján 222 m. abs. magasságban, a vastag mészkőpadok között van egy nagy barlang, melyet a bajnaiak „Öreglyuk"-nak neveznek. Az üreg külső és belső teremből és több melléküregből áll. E barlangban Hillebrand Jenő 1916-ban próba-ásátást végzett és azt 1918-ban Kadié Ottokár is felkereste. A felső humusból praehistorikus emlősállatok csontjai és cseréptöredékek kerültek elő. A barlang rendszeresen feltárva még nincs.

4 1 Hillebrand Jenő dr. : A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális gyermekcsontok maradványai. Földt. Közi. 1911. XL1. K. 2 füzet. 2 Hillebrand Jenő dr. : A kiskevélyi barlangban 1912. évben végzett ásatások eredményei. Barlangkutatás, 1913. I. K. 153—163. 1. 3 Dr. Kormos Tivadar: A tatai őskőkori telep. M. kir. Földtani Intézet évkönyve, 1912. XX. K. 65. 1. 4 Dr. Kadic Ottokár: Jelentés az 1917—1919. években végzett barlangkutatásaimról, Barlangkutatás, 1919. VII. 18. 1.