Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora II

42 Sinka Ferenc Pál mas kiskevélyi pengetipus érdemelnek figyelmet. A magdalénien-réteg­ből egy szarvascsontból készült érdekes fejesár is került elő. Az oldalágban a solutreénre telepedő pleistocén-rétegek szintén a magdelénienbe tartoznak ; bennük a barlangi medve tömegesen for­dult elő. Itt meg egy mammut-agyarból készített hosszúkás, lapos amulett töredéke volt a legkiválóbb lelet, mely a le nem törött végén át van lyukasztva, a domború oldalán pedig három hosszban elhelye­zett, gyöngysoros vonalú díszítés látható. A barlang elülső részében is a pleistocent felső magdalenien rétegek takarják. A solutréi rétegek kifelé kiékelődnek és a nyílásnál már teljesen hiányzanak. Mindez jól látható a barlang alaprajzénak és sematizált hosszmetszetének a felvételéből, melyet nagy pontosság­gal Hillebrand Jenő és Kormos Tivadar készítettek. Az újabb ásatá­sokról is részletes ismertetések jelentek meg. 1 Még a háború alatt kezdték meg a nagybarlangtól nyugatra mint­egy 10 méternyire eső és 5 méterrel mélyebben fekvő, de azzal csak­nem párhuzamosan haladó kisebb barlangnak is a felkutatását. Az egy m. magas és három m. széles nyílással biró, a nagybarlanggal csak­nem párhuzamosan haladó eme másik barlang hossza mintegy 30 mé­ter. Benne a recens-maradványokat tartalmazó humus réteg alatt bronz­kori edénytöredékeket, egy csontból készített bőrsímítót és egy átfurat­lan csiszolt kőbaltát találtak, jeléül annak, hogy e barlang a neolith­korban emberi lakóhely volt. A bajóti barlangban a mult évben is történtek ásatások, amikről dr. Hillebrand Jenő úr a következőkben értesít: Dr. Tompa Ferenccel 1925. május 20-tól 30-ig a Nemzeti Hadsereg 16 katonájával, később július 20-tól 30-ig egyedül napszámosokkal ásattunk. Folytattuk a Jankovich-barlang kiásatása folyamán felfedezett hátulsó oldalágnak kikutatását. Nem nagy, de rendkívül tipikus paleolit-anyagot szolgálta­tott az új barlangrész nyílásánál mésztuffával összeragasztott két egy­másra rakodott tűzhely feltárása. Innen néhány tipikus solutréi lándzsa­csúcs került ki, amelynek egyike eléri a híres, Miskolc városában talált Petőfi-utcai példánynak finomságát. Azonkívül kikerült még néhány tipikus solutréi retussal kidolgozott vaskos jáspis-kaparóeszköz és egy csontból kifaragott és csiszolt élű bőrfejtő. Az idei ásatásoknak egyik legfontosabb eredménye egy újonnan feltárt barlangnak a fölfedezése, amely barlang néhány méternyi mélységben a Jankovich-barlang alatt terül el. Erre a barlangra úgy akadtunk rá, hogy a Jankovich-barlang előtti teret leásattuk. Az ásatások ebben a barlangban nagy fáradsággal járnak, mivel a barlang ürege nagyon feltöltődött, oly annyira hogy jóformán csak hasoncsúszva lehet benne közlekedni. Egész terjedel­mében még feltárva nincsen. Nagyon értékes, még részletesen föl nem dolgozott faunát rejt magában. Sikerült benne a jégkorszak emberének kezemunkáját is megállapítani. Ez egy barlangi medve síp-csontjából készített símító eszköz. Az ásatások folytatása eredményesnek Ígér­kezik. i Hillebrand Jenő dr. : Ásatás a bajóti Jankovich-barlangban. Barlangkutatás, 1917. V. K 98-106. 1. (6 ábrával). — Ásatás a Jankovich-barlangban. Barlangkutatás, 1919. VII. K. 6-10. I. (4 ábrával.)

Next

/
Thumbnails
Contents