Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Esztergommegye őskora II

Esztergommegye őskora. 49 dísztárgy a hazai pleistocénből. A solutréi rétegből még néhány hazai különlegesség: a barlangi medve szemfogából készített u. n. kiskevélyi penge is került elő. Hillebrand azonban legtöbbre becsüli azt a csontból nagyjában kifaragott tárgyat, mely valami állatfejet mutat és ezen korból mint szobrászati faragás, ritkaságszámba megy. Érdekesek még a belső barlang falán látható eres vonalak is, melyek első pillanatra emberi karcolások benyomását keltik (még a nagy praehistorikus Hoernes is azoknak nézte), de Schafarzik. szakszerű megállapítása szerint a vonalak csak természetes képződések. A mindinkább nevezetessé vált barlangot 1914. év folyamán dr. Hoernes Móricon és Schafarzik Ferencen kívül felkeresték a Földtani Intézet tagjai Szontágh Tamás vezetése mellett; Bella Lajos, Kormos Tivadar és Kadie Ottokár pedig ismételten jártak ott.

1 Félig kidolgozott dárdacsúcs (olutréen) a bajóti barlangból. A háború alatt az 1916 és 1917 években a Jankovich-barlang további kutatását a kenyérmezői fogolytáborból átengedett orosz hadifoglyok munkájával folytatták. Az ásatás, melyben Bella Lajos és Kormos Tivadar is tevékeny részt vettek, ekkor már az alsóbb rétegekben folyt és némely helyen 6 méternyire is lementek. Hillebrand a középső és alsó réteg-komplexust a solutréi korszak alsó részébe helyezi. Mert míg a felettük lévő rétegből egy-egy solutréi tipusú lándzsahegyen kívül mindkét oldalon gondosan megdolgozott paíaeolith-tipusok kerültek elő, addig az alsó rétegekből kikerült lándzsahegyek még nem mutatnak kiforrott típusokat. A barlang főágából kikerült leletek között több kisebb-nagyobb finom kidolgozású, levélalakú lándzsahegy, kaparóeszköz és egy hatal' Hillebrand Jenő dr. : A bajóti Jankovich-barlangban 1914. és 1915. években végzett kutatások eredményei. Barlangkutatás, 1915. III. K. 129—141. I. (8 szövegközti ábrával.) 4