Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Jánoslovagok rendháza és lemploma Esztergom mellett. 29 Jogos lenne az a feltevés is, hogy a temető a régi Esztergomnak „extra fossatum" és „juxía parvum Danubium" vagyis (a város árkán kívül a Kis-Duna mellett) a mai Tabán helyén feküdt Szent Pál külvárosénak (villa sancti Pauli) temetkezési helye, ha nem tudnók, hogy a kevés számú házból állott Árpádkori helységek temetői rendesen a templom körül (cemeterium) voltak. E külvárosba az árkon át kőhíd vezetett és szt. Pálról nevezett saját temploma volt.

1 III. A templom és rendház. A vasúti állomás melletti leletről 1911-ben a Nemzeti Múzeum is tudomást szerzett. Az év június havában Bella Lajos archaeologus tekintette meg a helyet, október 14-én pedig Dr. Supka Géza s. múzeumőr érkezett meg az épületmaradványok tüzetes megvizsgálása céljából. Vele a helyszínére mentem és aznapot ott a kutatással töltöttük. Mindenekelőtt megállapítottuk, hogy a,hely a mai nap is meglévő budai (dorogi) úttól alig 5 percnyire, az Árpádkori Esztergom városfalától, illetve az egykori budai-kaputól mintegy 15 percnyire van. A pályaudvar mellett lévő agyagárokban kiásott épületmaradványok egy kéttornyú, három hajós, román-stilben épült kisebb templom romjai. Fekvése kelet helyett kissé KDK, valószínűleg azért, hogy fronttal az országút felé nézzen. A kubikusok által kiásott rész a templom előrészének (narthex) alapjai. A falazat a földből mindenütt 100—1 '20 m. magasan emelkedett ki, mert a kubikusok az ásással lementek az agyagtalajig. A bejárattól balra eső rész a baloldali templomtorony alapfalai, mig a jobb felőli torony elhelyezéséről a megmaradt csonkok összekötése által nyerünk vázlatot. A templom-falak vastagsága átlag 1 '75 m. A front szélessége 17 60 m., melyből a tornyokra 575 - 5.75 m., a középső bejárati részre 610 m. esik. A templom hosszát és a hajók záródásait (apsis) csak kombináció útján vagyunk képesek meghatározni, mert az épület legnagyobb részét a pályaudvar töltése födi. A kövek legnagyobb része strázsahegvi mészkő, de a bejárat előtt több 50 cm. hosszélű kockaalakú (kvader) homokkő is hevert, melyek a templom homlokfalazatáról eshettek le. Egyik ily négyszögű kövön egy román modorban stilizált, egyenlő szárú kereszt volt domborművi alakban kivésve. A templomtól jobbra' egy nagyobb épületnek hézagokkal szakgatott romfalai állottak, melyek már keskenyebbek (a középfalak 70 cm.) és gyengébb alkotásúak voltak. A tönkök összeköttetése által a helyszínről nyert vázlaton egy kisebb és egy nagyobb helyiség körvonalai bontakoztak ki, mint a templomhoz épült szerzetesi ház (manseria, xenodochium) részei- A templom mellett lévő kisebbik helyiség égetett talaján és a falon erős tüzelés nyomai voltak láthatók ; ez lehetett a konyha, a fal melletti nyitott tűzhellyel. Ugyanitt egy kézi sóőrlőkő is hevert. A rendház délnyugatnak néző főfala a templomtól jobbra 14 méternyire esett, és ez már erősebb alkotású (90 cm- vastag) volt. A nyugati végén lévő bejáratnál a fal pillérei jól kivehetők voltak és egy küszöb- vagy homlokkő is ott hevert. A fal kissé törve a töltés alá 1 Mon. I. 431, 592; 599. 600; 11. 354, 358; 665, 746; 664, 745.