Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

30 Krónikás. birl folytatással és a templom falával párhuzamosan annak udvarát (cemeterium) zárta be. Ebben három téglával bélelt, 180 cm. hosszú, 40 cm. széles és ugyanoly mélységű sír volt, melyek süttői vörös márványlapokkal voltak fedve. Egy, a nyáron felbontott sír fedőlapját újból felemeltük ; benne két csontváz feküdt, sírmellékletek nélkül. Két tetem ily csekély helyen nem férhet el ! Tehát itt a már porladó csontok fölé való újratemetkezésről lehet csak szó. Dr. Supka Gézával a helyszínen pontos felvételt készítettünk, melyet ő jelentés kíséretében a Nemzeti Múzeum igazgatóságához terjesztett be.

1 1925. év tavaszán földmunkálatok közben az épületmaradványokra (melyekből 1911-ben építési anyagul sokat elhordták) és a sírokra újból ráakadtak. Hire a Nemzeti Muzeumhoz is eljutott, melynek kötelékéből Dr. Supka Géza már rég kivált és a jelentése is feledésbe ment. A Nemzeti Múzeum ezúttal Dr. Wollanka József osztályigazgatót, az ó-kori gyűjtemény vezetőjét küldötte ki, akinek Dr. Balogh Albinnal, az esztergomi múzeum igazgatójával a helyszínen végzett kutatása újabb, nem várt sikerre vezetett. A vasúti állomás átellenében történt próbaásatásnál ugyanis, a középkori téglasír mellett egy másik földsírt és ebben teljesen ép női csontvázat talált. Mellette egy I. Endre király idejéből való ezüst dinár, gyöngyszemek és egypár oxidált ezüstből készült kosaras fülbevaló voltak. Még mélyebbre ásva pedig egy teljesen ép római földsírft bukkant, benne egy 30—40 éves nő csontvázéval, mely mellett hat darab vöröses karneol-gyöngy hevert ; egy másik hasonló sírban pedig egy griffmadárral díszített aranygyűrű volt. Az épségben talált római sírt, a csontvázzal és leletekkel együtt, Wollanka érdemesnek tartotta a tudomány számára megtartani. E lelet újabb támpontot nyújthat az Esztergom város helyén állott római municipium fekvésének és kiterjedésének meghalározásához. Az épületmaradványokat Möller István műépítész is megtekintette. Szakvéleménye teljesen fedi az 191 l-ben történt megállapításokat." IV. Leletek. A helyszínén talált pénzekből 1911-ben a következőket sikerült megszereznem : 1. Byzanti modorú és arab betűket utánzó rézpénz IV. István (1162 — 1163) idejéből. Egyik oldalán két trónon II. Béla és IV. István ülő alakjai, jobbról „Rex Bela" és balról „Rex Sts" aláírással. A másik felén Szűz Mária a Kis Jézussal „Sancta Maria" körirattal. (Corp. Num. Hung. I. 6. tábla 98.) 2. Két ezüst dinár II. Endre (1205—1235) korából. (C. N. H. I. 10. t. 185 és 192.) 3. Hat drb felirat, jel és évszám nélküli ezüst érem. A dinárnyi nagyságú pénzecskék alakja inkább négyszögű, mint kerek. A szabálytalan lapkák egyik oldalán az üllő nyomai (quadratum incusum) s csak az előlapjukon van veret, egy állati alak (heraldikai kecske) 1 Dr. Supka Géza jelentése az esztergomi Szent István protomartyrról elnevezett templom helyszíni felvételéről. Jelentés a N. M. 1912. évi állapotáról. Budapest, 1913. 256—261. 1. (egy helyszínrajzzal). 2 „Esztergom" c. lap, 1925. év május 3. száma (XXX. évf. 34. sz ).