Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

Esztergom vára és ostromai. 25 tette lehetővé. A köztük húzódó kötőgátfalak hasonló célból kőtámakon nyugvó „fa-védőfolyosók"-kal (Mordgang) voltak ellátva. A fal koronáján elől a számszeríjjasok számára falazott „oromzatok" voltak, melyeknek „védő-rései" mellmagasságig értek. Simon ispán a vár védelménél már „vetőmestereket" tudott alkalmazni, amit oly módon tartunk lehetőnek, hogy a Szíriában és Palesztinában járt magyar keresztesek ott elsajátították az előrehaladottabb védőeszközök alkalmazását. A várból való kirohanások könnyítésére „rekeszek" a várkapukkal már jó eleve jöttek alkalmazásba. Nehezen megközelíthető, de mégis járható részeken kis „kirohanó-ajtócskák" (Postern) a hegy meredélyén fordulnak elő. A kapuk „felvonók"-kal voltak felszerelve. A felső vár főbejárata mindenkoron annak délkeleti oldalán volt, hatalmas gátépítményekkel védve. A főkapu előtt volt a „sorompó" Ha még a vár őrzésére a falmentén előforduló (az ábrán köröcskékkel jelzett) „őrházacskák"-at említem fel, úgy teljes képét látjuk az Árpádkori esztergomi várnak. Megjegyzendő azonban, hogy a vár felsorolt részei nem egyszerre létesültek. A váron a honfoglalástól kezdve 1304-ig szakadatlanul építettek, mindig a kor igényeihez mérten. lánoslooaQok temploma és üendbása GsEtccQom mellett Irta ; Krónikás. I. Előzmények. Magvarország fenállásának ezeréves fordulója, mely a népek életében is oly ritka esemény volt, nemcsak nemzeti önérzetünk emelésére, hanem kulturális és közgazdasági életünk előmozdítására, a nemzet erőinek és képességeinek nagyobb kifejtésére is szolgált alkalmul. A millenáris év nem egy maradandó becsű alkotás emlékét őrzi. Társulatunk megalapítása csaknem egybeesett az ezeréves fordulóval. Zsenge kora dacára is egy millenáris emlék létesítésére törekedett : 1895-ben és 1896-ban feltárta és ismertette a Jánoslovagoknak Esztergom határában a Szentkirályon állott templomát és rendházát. Némethy Lajos esp -plébános, múzeumőr által kiásatott romok beszédes tanúivá lettek a letűnt századoknak és városunk fényes múltjának.

1 A tudományos ismertetésből megtudjuk, hogy a Jánoslovagoknak a Szentkirályon román-stilben épült, háromhajós, kéttornyú nagy és szép temploma állott. Hossza 34'80 m., szélessége 19 m. volt. A Szent 1 Némethy Lajos: Tudományos célú ásatás az esztergomi hutárban. a szentkirályi földeken. Társulati Évkönyv 1896. I. 33-54. 1. és 1898. I. 33-54. I. (két helyszínrajzzal).