Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Krónikás (sfp): Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett

26 Krónikás. István király tiszteletére szentelt templom két oldalán szt. Balázs és szt. Elek kápolnái voltak hozzáépítve. Építési anyagul nemcsak terméskövet, hanem vörös és fehér márványt is használtak, és belsejének dekoratív díszítésére vall, hogy a romok között művészi faragású köveket, falfestéssel ellátott vakolatmaradványokat és színes ablaktöredékeket is találtak. Építőik maguk a rendtagok voltak. A templom és mellette lévő rendház a XII. század második felében épült. A lovagok a közelben lévő Obon (Abony) nevű helyen ispotályt is építettek az utasok és betegek számára, melynek fenntartására a Pleys (Pilis) erdőségből naponként öt szekér fát kaptak. A XIV. sz. végén a templom nagyobb renováláson ment át, egyes részei akkor góthikus-stilben nyertek kiképzést. A későbbi időkben a templom a rendházzal együtt hanyatlásnak indult. Mégis 1543-ban a törökök az időviselt templomot érdemesnek tartották mecsetté átalakítani, ami elég okul szolgált arra, hogy 1595-ben az Esztergom ostromára érkezett keresztény csapatok azt felgyújtsák és lerombolják. Ortélius egykorú képén már csak az omladozó falakat látjuk.

1 A Jánoslovagok szentkirályi templomának és konventjének építési idejére és alapítására vonatkozólag hiteles adatot III. Orbán pápának 1187. június 23-án kelt levelében találunk, melyben a lovagrend magyarországi házait saját fennhatósága alá helyezi. Alapítója 11. Géza király volt. Az oklevél felsorolja a rend birtokait, de az „ecclesia sancte Ma(rie de) Thout (Tát)"-on kívül más közelben lévő egyházról vagy birtokról nem tesz említést, jele, hogy Esztergomban más Johannita-rendház akkor még nem volt.

2 II. Géza király (1141 —1161) ideje alatt épült a székesfehérvári rendház is, amelyet III. Béla királynak egy 1193-ban kelt levele szerint, a király példáján felbuzdult Martirius esztergomi érsek (1150—1158) alapított, de halála után a templom építését Eufrosina királyné fejezte be. Ebből helyes a következtetés, hogy a székesfehérvárinál egyidős szentkirályi konvent alapítása is 1150 körül történhetett-, III. Orbán pápa levelének kiadásakor pedig már az egész építkezés befejezést nyert.

3. Öt évvel később a millenáris év után 1891-ben Esztergom mellett a Kenderföldeken nagy sürgés-forgás volt. Alföldi kubikusok ásták és hordták et földet a vasúti állomás feltöltéséhez. Munka közben nem egy emberi csontvázra, ép és törött edénvekre és egyéb régiségekre találtak. Brenner Ferenc, társulatunk e régi érdemes tagja értesülvén a leletekről, a helyszínére sietett, s bér a munkások kezén elkallódott tárgyakat megmenteni mér nem is állott módjában, de sikerült velők a saját felügyelete alatt nyolc sírt gondosan felásatnia, amelyekből összesen 2 arany és 9 ezüst halántékgyűrű, 1 arany és 6 ezüst hajkarika, 2 gömbölyű és 9 somalakú karneolgyöngy, egy bronzcsatt és egy I. Endre korabeli érem került elő. A keletnek fektetett csontvázak kizárólag női maradványok voltak, és a nyolcadik sír kettős sírnak 1 Ortelius Hieronymus: Historische Beschreibungen der Ungarischen KriegsEmpörungen. Mit Ansichten, Pláne und Porlráts, Frankfurt A M 1655. " Knauz: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I. 115. 132. Knauz: Mon. I. 142. 127.