Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai

Esztergom vára és ostromai. 19 A honfoglaláskor az akkori zsupánság egész lakott és lakatlan területe, legnagyobbrészt műveletlen és erdős vidékek, a hóditó birtokába került és a vár tartozékát képezte, fölötte a fejedelem rendelkezett, amiként ő volt az ura a többi várbirtokoknak is. A magyar királyok nem fukarkodtak e várbirtokok osztogatásában az arra érdemeseknek, vitézi tetteik és egyéb hasznos szolgálataik jutalmazásául, az udvar fenntartására szolgáló teljesítmények kikötése mellett. Különösen II. Endre király bőkezűségéből jutott sok nemzetség birtokokhoz. Az egyes nemzetségek családtörténeti kutatásai során állapitható meg, hogy a Zoárd nemzetség Vécs ága volt Esztergom vidékének „törzsökös nemzetsége", kiknek birtokai a Duna két partján terültek el. E nemzetség leszármazottja Miklós főpohárnokmester 1267-ben „Lábatlan" falu határában 18, „Bikal" (a mai Bikol) határában pedig 15 ekényi földet kapott. A Garamvize melletti Szent-Benedek apátja 1268-ban a fehérmegyei Nyékről származó Simon esztergomi jobbágynak az apátságnak „Kokot" (mai Párkány) nevű birtokán egy ekényi földet adományozott bizonyára azért, hogy azt ott letelepítse. Ugyanezen évben a király István kamarásának a hírnökök és pohárnokok esztergommegyei „Agár" földjét adta, de hogy ez a megye mely részében feküdt, nem tudjuk. A királyi adományozások által megviselt várispánság még súlyosabb helyzetbe került az által, hogy az ifjabb király V. István 1272ben az esztergomi népet az ország nemesei sorába emelte. Ezentúl az esztergomi jobbágyakról már alig van szó. 1273-ban Bene fiai : Sándor- és Gálról találjuk még feljegyezve, hogy a várjobbágyság alól felmentve „Karva" helységben földeket kaptak ajándékul.' Benedek fia Lőrincet 1268-ban Mária királyné jutalmazta meg ..Mocs" (a mai Duna-Mocs) falu egy részével, melyben őt 1274-ben Erzsébet királyné is megerősítette. Várföld lehetett „Epöly" falu is, mert 1284-ben a királyné hadakozó népe" lakott benne. „Muslán" egykori várispánsági földjét III. András király 1299-ben Simon comesnek adományozta, abba a beigtatást a győri káptalan teljesítette. Kétségtelen, hogy ez a föld a mai Muzsla.

1' A fentebb említett Miklós főpohárnokmester fia, szinte Miklós, 1281-ben megvette „Mogyorós" falut. Majd a nemzetségi vagyonon testvéreivel megosztozkodván, övé lett „Radván és Lábatlan", Csáké és Zoárdé „Újfalu és Bikal", azonkívül „Karva" faluban egy ekényi föld; Péter kapta „Bélát". Zoárd 1288-ban IV. László királytól kapta „Gyarmat" egy részét és megvette a Bajnától keletre fekvő „Udvarnok" földjét.

3 A Básztehi Rozgonyiakkal folytatott per után 1300-ban Zoárdnak ítélték „Bajnát" is. Venczel cseh király pártján kapta jutalmul 1301ben a Párkány mellett fekvő „Csatrey" földet. A „Csenke-aszai" (mai Csenke-puszta) jószága mellé „Sártván" (Sártiván) faluban 1303-ban és „Gyiván" 1304-ben szerez földeket. III. Miklósé lett „Neszmély''. 1 Országos levéltár: N. R. A. 1714. Csomag 6. sz. 2 Wenczel G. X. 333. 1. és Pesty Fr. id. mű 208, 209. 1. 3 Fejér Gy. id. mű V-'s. 214. 1. Karácsonyi J. ; Magy. nemzetségek tört. III. 152. Pesty Fr. id. mű 208. I.