Esztergom Évlapjai 1926

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai

20 melyet az ő birtokai közé soroztak. De Domonkos a Zoárd nembeli Bodon ágával 1316-ban kezdett perből kifolyólag 1352-ben visszanyerte az esztergomvármegyei „Bajnát" és „Sárkányt".

1 Mindeme volt várföldek és községek felsorolása és fekvése némileg világot vet az esztergomi várispánság kiterjedésére. Amig ez fennállott, hadiszervezete oda utalta, hogy összeköttetést tartson fenn a barsvári, nográdvári, felsőfehérvári és a többi várispánságokkal. Emiitettük, hogy István király koronáztatása évében építette a Bold. Szűz és Szent Adalbert tiszteletére a várban a bazilikát. Az ó-keresztény stílben épült főtemplom nagyságban és szépségben bizonyára vetekedett a székesfehérvárival, melyet szintén a szent király építtetett. E bazilikát 1188 — 1198 évek között tűzvész pusztította el, de Jób esztergomi érsek azt sokkal nagyobb arányokban újból felépítette. Ugyanekkor hasonló sors érhette a vár nyugoti részén lévő királyi ,,palotát" is, melyet III. Béla király fia Imre 1198-ban Jób érseknek engedett át oly feltétel alatt, hogy különös országlási viszonyok beállta esetén jogában legyen azt tulajdonába visszafoglalni. E palota mint „még egészen ki nem épített" említtetik, jele, hogy a tűzvész alkalmával az is leégett." II. Endre király 1233-ban országnagyjaival Esztergomban tartózkodott, ami arra mutat, hogy a „palota" már felépülve fogadta be a királyt. IV. Béla király 1239. szept. 29-én az esztergomi „Várhegyet" végleg és feltétlenül az érseknek adományozta, a királyi „palotával" együtt. Ezenkívül földeket adott neki a vár alatt lévő területen, a KisDunába folyó hévíztől kezdve, hogy ott várat építhessen. így jutunk annak felismerésére, hogy az esztergomi vár két szakaszban mutatkozik : a Várhegyen a felsővárszakasz, és a váraljában, a Várhegy nyugati oldalában az alsó-várszakasz, mely csak azután épült fel. A tatárok betörésének hírére a főurak és főpapok fegyveres csapatokkal siettek a haza védelmére. Mátyás esztergomi érsek is, 500 lovassal és gyaloghadával a Sajó melletti táborba szállt. De az 1242. évi gyászos mohi csatában, ápril 12-én, az ország szine-virágával maga az érsek is elesett. Az esztergomi vár-város védelme a spanyol eredetű Simon grófra volt bizva. Miután Buda vára a mongolok vezérének Kádánnak kezére jutott, ez Esztergom ostromára sietett. Az ostromhoz a várfalakkal szemben rőzséből falakat emeltetett, ezek mögé 30 hajítógépet állított fel, amelyeket az alsó vár ellen hozott működésbe, hová a mindenrendű lakosság, férfi és nő menekült. A gépek éjjel-nappal szórták a köveket és midőn az alsó vár falai leomlottak, földdel és rőzsével kezdték áthidalni a várárkot. Ekkor a várszakaszt az esztergomiak felgyújtották és minden értékes holmit elpusztítottak. A tatárok az alsóvárat rohammal elfoglalván, akit ott találtak, legyilkolták, köztük 300 úri nőt is, akik hiába esedeztek életükért. Esztergom sziklán épült kővárával azonban nem birt megküzdeni Kádán serege. Simon comes ' Pesty Fr. id. mű és Karácsonyi J. id. mű. 3 Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiae Sírig. I. 6. 8. II. 3 Knauz N. id. mű 329. 1.