Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Sinka Ferenc Pál: Esztergom vármegye őskora

90 Sinka Ferenc Pél A Duna Süttőnél lép a megye területére és Tátig keletnek folyik, innen Esztergom felé északkeletnek tart, majd Szentgyörgymező alatt egy kanyarodással keletre fordul. Ezt az irányt Zebegényig tartja meg, itt dél felé csap át, és Dömösnél merész kanyarodással kerüli meg a Zebegény és Nagymaros között lévő Ördög-hegyet (485 m.). Innen Kismarosig északkeletnek tart, majd tovább nagy kanyarulatot téve Vácnál déli irányba fordul, és folyik tovább a főváros felé. Esztergomtól kezdve a Dunán utazó változatos tájképekben gyönyörködhetik. Szob alatt a Duna mintha véget érne és egy nagy tavat alkotna. A svájci kép Dömös alatt megismétlődik. Fenséges egy panoráma, mely fejedelmeket bájolt el és kötött le tartózkodásra e vidékhez, úgy az Árpádok idejében, mint a későbbi korban. Ez Esztergomvármegye jelenkori hegy- és vízrajza. Minthogy e vármegye területén az ősember létezése a negyedkor pleisztocén szakában kétségtelenül beigazolható, ismernünk kell az akkori geográfiái viszonyokat is, melyek között az ősemberek e vidéken éltek. Esztergommegye geologiai viszonyait szakemberek már tüzetesen leírták.*) Messze eltérnénk tárgyunktól, ha azok után azt mi is behatóbban ismertetnénk. De ismernünk kell legalább a harmadkori és negyedkori felsőrétegeket, hogy azokból a terület domborzati kialakulására következteléseket vonhassunk. A megye területének domborzati kialakulása a geológiai harmadkorban nyert befejezést. Az eruptív erők utolsó munkájukat végezték, a föld belsejében a kőzetek és rétegek ekkor helyezkedtek el véglegesen. A kialakulásban nagyobbik szerepe azonban a víznek jutott, melynek özöne a kontinens iegnagyobb részét elborította. A Pilishegycsoport főtömegét a megye területén a Duna mellett és attól délfelé a Szentléleki-patak völgyéig a trachit képezi. Már maga a Pilis-hegy tömege mészkő. Ez képezi anyagát a patak túlsó oldalán húzódó hegyeknek is, melyek zömét a Fekete-hegy, záródásaikat pedig a Kétágú- és Strázsahegy képezik. A Gete-hegycsoport főtömege szintén mészkő. Ez fekszik a dorogi, tokodi és annavölgyi bányákban a többnyire eocen-képződésű szénrétegek fölött is. Néhol a felszínig is előtörő fehér, tömör kőzetet alkot, mint azt a Dorogi-kő, Tokodi-kő és Öreg-kő mutatják. A Gerecse-hegycsoport főtömege egészben mészkő. Ez sok helyen, mint a Pisznicén, két Gerecsén és Tardosnál, igen értékes márványt alkot, mely tömör anyagával fehér, vörös és más színekben is előfordul. A főtömegükben ekkép jellemzett hegycsoportokban, természetesen, más képződésű hegyeket és dombokat is találunk. Így Tinnyétől Dorogig az út mellett húzódó hegyek anyaga tengeri homokkő és agyag. A Tinnye —Uny közötti völgyek és a Sárisáp—Kirvai medence egyrészének töltelékét pedig kongériás felső anyag képezi. A bajóti szőlőhegyektől a Dunával párhuzamosan Piszkéig húzódó dombvonal mindenütt nummulith-mészből áll, a teteje pedig márga. Márgás és márgahomokos kőzeteket találunk a Lábatlantól B) A geológiai művek jegyzéke a folyóirat más helyén van meg.