Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Sinka Ferenc Pál: Esztergom vármegye őskora

Esztergommegye őskora. 89 köré csoportosul a Dorogi-kő (335 m.), Henrik-magaslat (340 m.), Öreg-kő (324 m.) és a tokodi Hegyes-kő (309 m ). Ettől nyugoti irányban a Köles-hegy (297 m.), Muzslai-hegy (324 m.) és a bajóti Öreg-kő (374 m.) képeznek összeköttetést a Gerecse-hegycsoporttal. A Sárisáp-Kirvai völgytől nyugatra a Gerecséig többnyire árkokkal és hasadékokkal megszakított dombokat találunk, de van néhány jelentékenyebb magaslata is, ilyen Epöl mellett a Bábel-hegy (277 m.) és Bábel-szikla (317 m.), Bajna mellett pedig az Őrhegy (347 m.). A vármegye harmadik főhegycsoportja a tatai völgy és Duna között elterülő Gerecse. Ez már a Pilishez hasonló nagyobb hegytömeg, melyből imponálóan emelkednek ki a Nagy-Gerecse (633 m.), a NagyPisznicze (549 m.) es Bajót közelében a Nagy-Eménkes (527 m.). A Gerecsétől keletre esnek a Maróthi-hegy (382 m.) és a Somberek (409 m.). Ettől délre a Szenes-hegy (401 m.) már Komárommegye területén van. Az Esztergom—Szent-Endre közötti hegyek főtömegét a trachit, a Pilishez csatlakozó' hegyek tömegét pedig a mészkő képezi. Ugyanez alkotja a Gete- és Gerecse-hegycsoportok tömegét is. A mészkő igen víztartó kőzet; azért az esztergomi járás egész területe vizszegény. Egyetlen jelentősebb folyója sincs, patakjai is a nyári hőségben csermelyekké szűkülnek. Említésre méltó patakjai: az eredetileg Séd-nek nevezett Süttői (Sédtői) patak, mely Tardos felől jön, a Bikoli-pusztán folyik keresztül és Süttőnél ömlik a Dunába. Továbbá a Bajóti-patak, mely PusztaMarótnál fakad, Bajóton folyik keresztül és Nyergesújfalunál éri el a Dunát. Rövidebb lefolyásúak a lábatlani, újfalui és mogyorósi csermelyek. A Gerecse és a Sárisáp-Kirvai völgy közötti dombos vidék északról a Duna felé egy összefüggő hegyhát által lévén elzárva, a terület vizei a Sárisápi-völgy Öreg-árkába keresnek lefolyást. A főcsermely Gyermelynél ered és Bajnán, Epölön és Sárisápon folyik keresztül, útközben felveszi a kirvai, únyi és csolnoki egymással egyesülfcsermelyeket, majd a Tokodi-vizzel is bővülve, Malom-árok név alatt Tát mellett folyik a Dunába. Kovácsitól északra is ered egy patak, mely Csabát és Leányvárt érinti, majd a dorogi határban a Kesztölc és Csév felől jövő patakokkal egyesül, és Esztergom város határában Kenyérmezői- és Zsidódipatak néven folyik a Körtvélyes-sziget mellett a Kis-Dunába. A Szentlélektől jövő patak is hosszabb utat fut meg, de az évszakok szerint változó vize az esztergomi lapályon szétterül és az Öreg-tónak nevezett posványos területet táplálja. A trachitképződésű Duna melletti hegyekben már bővebb vizű patakokat találunk. Ezek között a Szentlélek község határából jövő és a hosszú Malom-völgyben folyó Pilismaróti-patak, és a Keserű-hegy aljában fakadó és a Szőkeforrás-völgyből jövő dömösi Malompatak a jelentékenyebbek. A vármegye két járását a Duna választja el, mely útjában több kisebb-nagyobb szigetet alkot. Ezek : a mocsi, muzslai, ebedi és táti szigetek, továbbá az Esztergom város határában lévő Körtvélyes- és Nyáras sziget, a földszorossal összekötött Primás- és Vizivárosi-sziget, végül a Helembai- és Déda-szigetek.