Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése

74 Dr. Sántha József Miután így a községeknek az egyesítéshez való hozzájárulása legalább elvben biztosítva volt, a kir. város 1894. augusztus 6-ára értekezletre hívja egybe a községek kiküldötteit. A megjelentek viharos lelkesedéssel fogadják az elnöklő polgármesternek előterjesztését s mig Szenttamás minden feltétel nélkül, Víziváros pedig az ismertetett, de semmi különösebb, vagy lehetetlen kívánalmat nem tartalmazó kikötésekkel elfogadják az egyesítés tervét, Szentgyörgymező kiküldöttei felhatalmazás híjján az értekezletben aktíve részt nem vesznek s így a feltételeket illetőleg későbbre Ígérnek nyilatkozatot. Az értekezlet, mely egyebek közt a tisztviselői személyi ügyek elintézésére s a társulni szándékozó községek iskolái katholikus jellegének további fentartására kölcsönös megállapodást létesít, elhatározza, hogy az egyesítés engedélyezése céljából közös kérvénnyel fordul a belügyminiszterhez; tárgyalásai befejeztével pedig azon tudatban oszlik szét, hogy ha csak Szentgyörgymező nem állít elfogadhatatlan feltételeket, az egyesítés végrehajtását most már mi sem fogja megakasztani. Sajnos, azt a szerepet, melyet az 50-es években Víziváros vitt, most Szentgyörgymező veszi át, ha nem is oly határozott alakban. Az 1894. aug. 9.-Í közgyűlésen nehéz feltételeket állít szembe az egyesítéssel, s még igy is akad a közgyűlésnek oly tagja, ki az egyesítés ellen szavaz. A feltételek közt kívánja elsősorban, hogy a volt urbé- t resek tulajdona változatlanul birtokukban hagyassék; hogy saját vagyona a többiekétől elkülönítetten továbbra is Szentgyörgymezőé maradjon : a saját közlegelőjét külön használhassa, viszont állattartói a városi közlegelőre is kihajthassák állataikat; hogy az úrbéresek részére egy külön irodahelyiség tartassék fenn; tisztviselői elhelyezést nyerjenek; külön gazdát és hegymestert, saját postahivatalt, sertéspiacot, külön adópénztárt és közgyámot kapjon ; a vágóhíd Szentgyörgymezőn helyeztessék el, stb. Követelései tehát nagyobbrészt olyanok, melyek az egyesítendő városban kiváltságos helyet biztosítottak volna Szentgyörgymezőnek a többi résszel szemben, úgyhogy — a belügyminiszterhez intézett felirat szavait idézve — külön község lett volna az egyesített városban s külön iroda szervezésével és fenntartásával quasi hatósági jelleget bírt volna. Szentgyörgymező ezen feltételeinek birtokában ül össze 1894. szeptember 6.-án a kir. város s a községek kiküldötteiből álló értekezlet, hogy a belügyminiszterhez intézendő feliratot megszövegezze- Az értekezleten a vezetőszerepet most is a kir. város viszi s — ami különben az alacsonyabb fokú adminisztrációval biró községek kiküldötteivel szemben természetes is — mintegy a kir. város képviseli a leendő egyesített város érdekeit. A felterjesztést Szentgyörgymező kiküldöttei is aláírják, bár az ismertetett súlyos kikötések fenntartásával, s így a felirat, mint a kir. város s a községek közös óhajának megszólaltatója, kéri a kormánytól az egyesítés kimondását. Az előterjesztés kimondja, hogy a kérelem teljesítése esetén, az egyesülés „mind a négy községre nézve teljes és végleges egyesülést célozván, a községek mindennemű vagyonukkal és terheikkel, egyesek jogainak teljes épségben tartása mellett egyesülnének." Szenttamás és Víziváros kívánalmai olyanoknak ismertetnek el, mint amelyek ezen városrészek további fejlődésére szolgálnak s fokozatosan megvalósítandók lesznek;