Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Dr. Sántha József: Esztergom városrészeinek egyesítése

Esztergom városrészeinek egyesítése. 63 höz felierjesztést tesz, melyben azt mondja, hogy „az összecsatlakozást a királyi város hozta indítványba és annak teljesítését a mi (a községek) tudtunk és előértesítésünk nélkül valóban kérelmezte is." Majd amikor a közigazgatási tekintetben való egyesítés elrendeltetett, ismét a kir. város az, mely a tényleges, tehát a határokban, a közvagyonban, a közös bírósági eljárásban való egyesítést is szorgalmazza, mint azt ugyancsak Víziváros község a báró Geringer magyarországi helytartóhoz 1851 március 20.-án intézett felterjesztésében említi. A közigazgatási tekintetből való egyesítés ténye — a fentiek szerint a kir. város szorgalmazása folytán — 1850-ben következett be. Jagasits kir. biztos 1850 okt. 1-én Takács István akkori kir. városi főpolgármesterhez rendeletet intéz, melyben közli, hogy a „pestbudai miniszteri biztosságnak 11.474. sz. a. kelt intézménye következtében .. . Esztergom város a szomszéd Szenttamás, Érsek-Viziváros és Szentgyörgymező városrészekkel együtt egy, a megyei főnökség alatt álló közigazgatási járássá alakíttatik át, melyet további rendelkezésig közigazgatási főszolgabírói minőségben, de megtartván a polgármesteri nevezetet" a kir. város főpolgármestere vezet. A felső hatóságokkal szemben felelős tisztviselőnek csak a polgármester ismertetik el; közigazgatási tekintetben a kir. város és a szomszéd mezővárosok közt — a leirat szavai szerint — a sorompók megszűnnek, a magán (vagyoni) ügyekben azonban az önállóság megmarad, bár a leirat már akkor utal arra, hogy az eléggé nem óhajtható teljes összekapcsolásnak mielőbb be kell következnieA kir. város a maga részéről rajta volt, hogy az egyesítés minden zökkenés és minden keserűség nélkül hajtassék végre. Mihelyt megkapja a rendelkezést, hogy a kir. városból s a szomszéd mezővárosokból egy közigazgatási járás alakul, igen közvetlen és simulékony hangú körlevelet intéz a községekhez. „Üdvözöljük, karoljuk fel egymást barátilag, rokonilag, mert valódilag ugyancsak barátok és rokonok voltunk és vagyunk; vállvetve és karöltve járjunk közös ügyünk, jobblétünk, boldogságunk megalapíttatásában." Az érdekelt községek nem fogadják a tervet, illetőleg az annak megvalósítását célzó kormányrendeleteket ily szeretettel és megértéssel. Szenttamás és Szentgyörgymező harca inkább csak a látszatnak szóló harc és ellenszegülés, Víziváros ellenben igen meggyőződésesen és nagy elszántsággal száll szembe az egyetértést célzó törekvésekkel. Nem elégszik meg azzal, hogy a maga tiltakozását többszörösen megismétli, hanem puhatolást végez oly irányban, más hasonló községek mily közigazgatási kapcsolatban vannak az anyavárossal. 1850. szeptember 23-án megbízottakat küld Rábaszigetre és Pozsonykülvárosba (Pressburg-Zuckermandl) és feladatukká teszi, hogy azok helyzetét tanulmányozzák. A kiküldöttek visszajönnek azzal, hogy az említett községek a várostól függetlenek; közvetlenül a megyei hatóságnak vannak alárendelve és saját ügyeiket ezidőszerint is Győr, illetőleg Pozsony városoktól teljesen érintetlenül látják el. A nyert választól megerősítve, az időközben ismételten tartott értekezleteken negatív álláspontot foglalnak el, 1850. október 12.-én pedig tartalmas feliratban fejezik ki tiltakozásukat a megyefőnök előtt. A felterjesztés igen érdekes, s azért részletesen fogunk vele foglalkozni.