Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

54 Dr. Karcsay Miklós gom vármegye külön közigazgatásának fentartására, sőt az 1861. évi országgyűlés el is rendelte, hogy Esztergom vármegye Komáromban állítson fel törvényszéket, de nincs nyoma annak, hogy ez ,az intézkedés végrehajtatott volna. Esztergom visszafoglalásától Érsekújvár visszafoglalásáig (1683—1690) tényleg Komáromból igazgatták a vármegyét akként, hogy a Komárom vármegyei tisztviselők egyúttal Esztergom vármegyében is, viseltek hivatalt. Esztergom, majd Érsekújvár visszafoglalása után hozzá lehetett fogni a vármegye újbóli megszervezéséhez, ami 1691. jan. 17-én Búcson tartott tisztújító közgyűlésen meg is történt. Az ujonan szervezett vármegye területe lényegesen eltért a régi vármegye területétől. Tarján, Héreg, Tolna és Tardos helységeket Komárom vármegyéhez csatolták, ellenben az egykori Pilis vármegyéből Ákospalotája, Zamárd, Bajon helységek, nemkülönben Csév, Kesztölc, Pilisszentlélek és Pilismarót Esztergom vármegyéhez csatoltattak. A vármegyének ekkor még rendes székháza nem volt. Tata és Gesztes várának 1598-ban történt visszafoglalása után Komárom vármegyéhez csatoltatott Fejér vármegyének egy része is, mig Pilis vármegye egy része már 1592-ben Komárom vármegyéhez tartozott. Fejérvármegyéből az 1692. évben Komárom vármegyéhez tartoztak Bicske, Gyúró, Vereb, Farna, Mór, Zámoly, Pátka, Almás, Csákvár, Etyek, Sokoró, Pákozd és Tabajd helységek. 1690-ban a vármegye négy járásra oszlott a következő elnevezéssel : csallóközi, újvárpusztai (mai udvardi), győri vagy felsőpusztai (mai tatai és gesztesi) és vértesaljai (Fejér vm.) járások. A kuruc és labanc háborúk ideje alatt szintén megoszlott a hadakozó felek között mindkét vármegye területének birtoka- Ezekkel az átmeneti alakulatokkal bővebben foglalkozni ezen cikk keretét meghaladja. * * * A belügyminiszter az 1923. évi XXXV. tc.-ben adott felhatalmazás alapján az ezen tc. értelmében végrehajtandó létszámcsökkentésre, illetőleg az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresítendő állásokra és ezek betöltésére nézve a két vármegye törvényhatósági bizottsága által evégből kiküldött 6-os bizottságoknak, valamint a két vármegye alispánjainak és főispánjának meghallgatásával rendelkezett. Az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresített állások a következők: I. a központban: 1 alispáni, 1 főjegyzői, 1 árvaszéki elnöki, 1 főügyészi, 1 főorvosi, 1 másodfőjegyzői, 3 aljegyzői, 3 árvaszéki ülnöki, 1 főlevéltárosi, 2 közigazgatási gyakornoki, 1 irodaigazgatói, 13 kezelőtiszti, 6 dijnoki, 8 hivatalszolgai, 3 tiszti hajdúi állás. II. A járásokban 3 főszolgabírói, 5 szolgabírói, 3 járásorvosi, 4 kezelőtiszti, 3 dijnoki, 3 hivatalszolgai állás, vagyis összesen 69 állás. A belügyminiszter az ideiglenesen egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottságának megalakítására nézve akként rendelkezett, hogy azt az egyesített vármegyék bizottsági tagjaiból oly módon kell megalakítani, hogy ahány működésre jogosult választott bizottsági tagja az egyesített vármegyéknek együttvéve van, azok területéről ugyanannyi legtöbb adótfizető bizottsági tagot kell behívni a bizottságba.