Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vérmegyék az 1924. évben. 55 Működésre jogosult tagok voltak azok a megszállott területen fekvő választó kerületekben annak idején megválasztott bizottsági tagok is, akik magyar állampolgárságukat fenntartották. A Komárom szab. kir. város törvényhatósági bizottságába annak idején beválasztott tagok olyanoknak voltak tekintendők, mintha azokat Komárom vármegye th. bizottságába választották volna be. Az egyesítés végrehajtásaként tett rendelkezésekben kimondotta a belügyminiszter azt is, hogy az egyesített vármegyék törzsvagyona, ideszámítva a határozott rendeltetésű alapokat és alapítványokat is, továbbra is az egyes vármegyék külön tulajdona marad. Az egyes vármegyék közigazgatási szakkönyvtárait, levéltárait és az 1923- év végéig befejezett ügyekre vonatkozó irattárait a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel együtt külön kell elhelyezni és kezelni. Az egyes vármegyék külön tulajdonaként leltárilag kell megőrizni, továbbá a történelmi, régiségi és műbeccsel bíró tárgyakat, régi pecséteket, zászlókat, fegyvereket, könyveket, képeket és egyéb emlékeketKimondotta végül a belügyminiszter, hogy az ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósága közös pecsétet használ, ha pedig a vármegye zászlaját kitűzik, vagy az alatt kivonulnak, az egyes vármegyék zászlóikat egymás mellett használják. Az ideiglenesen egyesített vármegyék főispánja a belügyminiszter rendelkezései alapján a két vármegye igazoló választmányait 1923. évi december 20-ikára Esztergomba együttes ülésre hívta egybe a közös törvényhatósági bizottság megalakítása céljából. Az egybeállított névjegyzék szerint az ideiglenesen egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága áll 130 választott és 130 virilis tagból, akik közül 170 Komáromvármegyei és 88 Esztergom vármegyei volt-*) Ezenfelül a bizottságban ülési és szavazati joggal birt 19 tisztviselő. A vármegye igazoló választmányának együttes ülésében egybeállíttatván a közös törvényhatósági bizottság névjegyzéke, a vármegye főispánja annak tagjait a két vármegye ideiglenes egyesítésének perfektuálása céljából 1923. évi december hó 29-ikére Esztergomba, a vármegyei székház üléstermébe közgyűlésre egybehívta. A Komárom vármegyei bizottsági tagok, egy elenyészően csekély töredék kivételével, ezen közgyűléstől távol tartották magukat. Ugyanis még az 1923. évi XXXV. tc.-nek törvényre emelkedése alkalmával Komárom vármegye th. bizottsági tagjainak Lózert Kálmán th. bizottsági tag által Komáromba egybehívott és a ref. iskola egyik tantermében megtartott értekezlete kimondotta, hogy a vármegyére minden tekintetben rendkívül sérelmes, a vármegye érdekeit mélyen sértő tc.-be nem nyugszik bele és az ellen minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel küzdeni nem szűnik meg. Ezen küzdelem irányítására egy 10 tagú végrehajtó bizottságot választott az értekezlet, beválasztva abba két Komárom városi bizottsági tagot is. Ügy az értekezleten résztvevők, mint a körözvény utján eziránt felszólított távollevők becsületszóra kötelezték magukat arra, hogy a vármegye önállásának visszaszerzését és általában a vármegye külön érdekeit érintő *) 2 tagsági hely az időközben bekövetkezett elhalálozás folytán üresedett meg.