Esztergom Évlapjai 1925

Értekezések - Karcsay Miklós: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék az 1924. évben

Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesített vármegyék az 1924. évben. 49 érdeklődés mellett tartatott meg és határozatba ment, hogy a vármegye a város különállásának, nemkülönben Komárom szab. kir. város önálló törvényhatósági jellegének megszüntetése ellen elsősorban a megszállott részeken idegen járom alatt sínylődő testvéreire való tekintettel a leghatározottabban tiltakozik, annak bizonyságául, hogy különállásának fentartására minő súlyt helyez, kijelenti, hogy a legmeszebbmenő áldozattól sem riad vissza, ennélfogva elhatározza, hogy a vármegye székhelyén Komáromban az összes központi hivatalok elhelyezésére alkalmas és esetleg a főbb tisztviselők lakásait is magában foglaló épületet épít, kimondva egyben, hogy az építkezésnek és berendezésnek költségeit teljes egészében magára vállalja és elvben elhatározván azt is, hogy ezen költségek fedezésére a később meghatározandó módozatok mellett külön pótadót vet ki. Ugyanezen határozatban felhívás intéztetett a vármegye közönségéhez, ipari és kereskedelmi vállalatokhoz stb. a székházépítés céljára önkéntes adakozásra, az előkészítő intézkedések megtételére pedig egy 10 tagú bizottság küldetett ki. Részletesen foglalkozott azután a határozat a vármegyének Győr vármegyével leendő egyesítésének tervével közigazgatási és pénzügyi szempontokból is, kimutatva annak ezen szempontból is helytelen voltát. Egyben felvetette a tervet, hogy amennyiben a belügyi kormányzat szükségesnek tartaná Győr vármegyének és Komárom vármegyének nagyobb közigazgatási egységgé való fejlesztését, az akként lenne eszközölhető, hogy Győr vármegyéhez Veszprém vármegyének a különben is Győr felé gravitáló pápai járása csatoltatnék, Komárom vármegyéhez pedig Kisbér székhellyel egy új járás alakításával a különben is Kisbér felé gravitáló Bársonyos, Teleki, Bánk, Réde, Bakonymagyarszombathely, Hánta, Acsteszér és Aka veszprémmegyei községek csatoltatnának. Miután a vármegye közönsége egy előzőleg 1921. május 31-én tartott közgyűlésében hozott határozatával a tatai járási Tatabánya, Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida, Vértesszőlős, Héreg, Tarján, Gyermely és Szomor bányavidéki községekből Tatabánya székhellyel egy új járás szervezését elvileg elhatározta, az ily módon kikerekített vármegyének 4 járása lenne 53 községgel és 126,214 lélekszámmal. A th. bizottság ezen határozatát megkúldötte pártolás végett az ország összes törvényhatóságainak, a vármegyék országos bizottságának, a vármegye képviselőinek és összes bizottsági tagjainak, és egyben felterjesztést intézett az ország kormányzójához, a nemzetgyűléshez, a kormányhoz és a belügyminiszterhez, különállásának megszüntetése elleni tiltakozását kifejezésre juttatva. A felterjesztéseket küldöttségnek kellett volna illetékes helyeken előterjesztenie. Különböző okok késleltették a küldöttségnek Budapestre való felutazását, míg az végre egészen elmaradt. A székházépítés tervének kidolgozása és előkészítése is lassan haladt előre, úgy hogy a kiküldött 10-es bizottságnak e tárgyban tett javaslata csak az 1923. február 14-én tartott rendkívüli közgyűlésben került tárgyalás alá. A javaslat értelmében a vármegye közönsége ekkor elhatározta, hogy a vázlatos tervek szerinti méretekkel, beosztással és elhelyezéssel mintegy 50 helyiséget magában foglaló székházat épít a Komárom szab- kir. város által felajánlott telken, az építési 4