Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Az oktatásügy fejlődésének rövjd történeti áttekintése (N. T.)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor (*) és Szóda Ferenc) Az oktatásügy fejlődésének rövid történeti áttekintése (*) A 19. századtól kezdve alig született olyan írás, amelyik ne fontos tényként számolna Esztergom iskolaváros jellegével — készült bár idegenforgalmi célra, párlapos városismertetőnek vagy testes tudományos monográfiának. ,,1935-ben a megye 18 középiskolájából 12 Esztergomban működött. . . Középiskolái révén már a 18. század derekán környéke oktatási centrumát alkotta. Ez a funkciója nagymértékben felerősödött és területi vonzásköre kitágult a 19. századtól kezdődően, az érseki székhelyjelleg kialakulása kapcsán. Az egyház számos oktatási intézmény alapítója és fenntartója volt Esztergomban. . . Ezek köre a XX. században is erősen bővült. Esztergom szerepkörei közül a 30-as években oktatási szerepköréhez kapcsolódott a legtágabb vonzáskörzet." (Közbevetőleg néhány szemléltető adat: 1938/39-ben a városi Szt. Imre Gimnázium beiratkozott tanulóinak száma 321. Ebből bejáró 135. Kollégista diák 43 van; 16—16 tanuló szülei laknak Budapesten, illetve Hont megyében; a többié az ország más megyéiben, pl. még Szabolcsban is hárman.) E vonzás „révén, mint iskolaváros messze kiemelkedett a kisvárosok átlagából." — írja Dr. Lettrich Edit Esztergom a dorogi iparvidék városa c. könyvében. Ezt a kiemelkedést természetesen a kisváros „egyházi főváros" volta is nagymértékben jellemzi az iskolai és az iskolán kívüli nevelés — egyszóval a közművelődés — területén. A művelődési intézmények szervezetében és működésük tartalmi vonatkozásában egyaránt a klérus itt sokkal többet átmentett középkori egyeduralmi szerepéből, mint máshol. (A felszabadulás ezen az örökségen lényegében még mit sem változtat; az átalakulás 1948-ban, az iskolák államosításával kezdődhet meg.) Jellemző, hogy 1935-ben, az egységes gimnáziumi típus reformjának első évében erről az örökségről ilyen leltár vallhat: — a városban 93