Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - A város gazdasági-társadalmi arculata (Gy. L.)

az állattenyésztésből adódó árbevétel az 1970. évi 10,2 mill. Ftról 1973-ban 22,4 mill. Ft-ra, 119 %-kal emelkedett. A Tsz. erősen fejlesztette a melléküzemági tevékenységet s ennek eredményeként az ebből származó árbevétele 4 év alatt 135,5 %-kal, 35,1 mill. Ft-ra emelkedett. Az összes árbevételen belül pedig a melléküzemágakból származó bevétel 17 " o-ról 33 %-ra emelkedett 1973-ra. A melléküzemágak közül említésre méltó az esztergomi üzemegységben működő ládaüzem, mely évi 4—5 mill. Ft árbevételt jelentett az utolsó két esztendőben. A magyar népgazdaság egyre nagyobb követelményeket támaszt a mezőgazdasággal, így a termelőszövetkezetekkel szemben is. A „Lenin Útja", bár megfelelően fejlődött, több problémával nem tudott megküzdeni. így vált szükségessé és indokolttá, hogy — a gyorsabb ütemű előrelépés érdekében — 1975. január 1-én fuzionáljon a sárisápi „Üj Elet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel. A város gazdasági-társadalmi arculata Az előzőekben vázolt gazdasági — elsősorban ipari fejlődés eredményeként, vele kölcsönhatásban változott városunk gazdasági-társadalmi arculata (a lakosság száma, a keresők aránya, a keresők megoszlása a népgazdaság különböző szektoraiban, a lakosság iskolázottsági-, műveltségi szintje, életszínvonala, stb.) Egy város, gazdasági körzet lakosságának létszámalakulása mindig összefügg gazdasági fejlettségével. Hazánkban — s így városunkban is — a felszabadulás utáni gazdasági fejlődés az ipari fejlődéshez kötődik, így városunk lélekszámának alakulása elsősorban ipari fejlődésének ütemével, fejlettségi szintjével függ össze. Esztergom lakosságának száma a felszabadulás előtt nagyon lassan emelkedett, sőt, a XX. sz. első 3 évtizedében emelkedés nem is volt. A II. világháború előidézte fellendülés'következtében 1930 és 1940 között 4 000—4 500 fős növekedés következett be és 1940-re elértük a 22 000-es lélekszámot. A háború alatt és utána csökkent a lélekszám: az 1949-es népszámlálás csak 20 040 főt talál városunkban. Az 1949-től napjainkig eltelt két és fél évtized alatt azonban jelentős, 42,2 %-os (!) növekedést mondhatunk magunkénak, ti. jelenleg — a 20 040-nel szemben — kereken 29 500 a város lakóinak száma. Ennek a majdnem 10 000 fős növekedésnek egy jelentős részét a bevándorlás adta: az első évtizedben a dorogi iparvidék vonzotta ide, az esztergomi „lakóvá77