Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - A szolgáltató iparok és a mezőgazdaság (Gy. L.)

A szövetkezet tagjainak száma 1973-ban 576 fő; közülük 375-en aktív dolgozók (a többiek nyugdíjasok.) Az állandó alkalmazottak száma 582 fő volt, az időszakosoké 120—130 fő. A 4 év alatt a dolgozó tagok egy évi\ keresete 11,3 %-kal emelkedett és 1973-ban 28 793 Ft volt (tehát átlagosan havi 2 400 Ft.) Meg kell jegyezni, hogy a megyei átlag már 1969-ben 24 148 Ft volt, és azóta nyilván jelentősen emelkedett, tehát szövetkezetünk e téren nem tartozott a legjobbak közé. Az alkalmazottak keresete 1973-ban 24 405 Ft, ez a 4 év alatt 9,3 %-kal emelkedett. A fejlődést, az előrelépést egyrészt a mezőgazdasági struktúra korszerűsítésében — ezen belül a növénytermelés és az állattenyésztés struktúrájának fejlesztésében —, a korszerű agrotechnika alkalmazásában és a melléküzemágak tevékenységének szélesítésében lehet megfigyelni. A szántóföldi növénytermesztés mellett nagyobb súlyt kapott az éghajlati és talajviszonyok lehetősége és kedvezősége miatt a szőlő, gyümölcsés zöldségtermesztés. Pl. a már említett szőlőtelepet új fajtákkal felújították és szép eredményt is értek) el vele. Ez az ország egyik legnagyobb csemegeszőlő telepe. (Sajnos, nincs elegendő munkáskéz, így Mogyorósbányáról naponta szállítják a munkásokat a szőlőtelepre.) Esztergomot kedvezően érintette, hogy az itteni üzemegységben egy 80 holdas zöldkertészetet létesítettek, amely hozzájárul a város zöldségellátásához. A MTSz 5 üzletet is nyitott a városban, s ezek forgalma 1973-ban elérte a 3,5 mill. forintot. Az állattenyésztés korszerűsítése eredményeként felszámolták az elöregedett juhállományt, fő tenyésztési irányaik a szarvasmarhatenyésztés, hizlalás és tejtermelés, továbbá a baromfinevelés és a tojástermelés. E program keretében kapott az esztergomi üzemegység is korszerű ellető és elkülönítő istállót, tojóházakat, a basaharci juhhodályból pedig baromfi előnevelő lett. A sertéstenyésztést nem kívánják fejleszteni; az esztergomi telepen 40—50 anyakocát tartanak és évente 400—450 sertést hizlalnak. Az állattenyésztés fejlesztéséhez gondoskodtak a megfelelő takarmánybázis biztosításáról is, amely a takarmánynövények termesztésének gépesítését és a különböző tápok saját üzemű előállítását igényelte. Városunkat ez annyiban érintette, hogy a szigeten — ahol a szénanyerés az árvizek miatt nem oldható meg — mintegy 100 holdon cellulóz nyárfást telepítettek, a hegymegi táblán pedig mesterséges legelőt 70 holdon. Érdemes megemlíteni, hogy az állattenyésztés fejlesztése eredményeként