Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - A szolgáltató iparok és a mezőgazdaság (Gy. L.)

kat. hold mezőgazdasági területre jutó vonóerőben a maguk 1,1-es traktoregységével majdnem elérték a megyei átlagot (1,2 traktoregység), állattenyésztésükhöz nem tudtak megfelelő takarmánybázist biztosítani — elsősorban munkagépek hiánya és munkaszervezési problémák miatt. Így állattenyésztésük sem fejlődhetett megfelelő ütemben, pl. a szövetkezetben elért kb. 2 000 literes (többéves) fejési átlag eléggé alatta volt az akkori országos eredményeknek. Hiányoztak a korszerű épületek is (istállók, sertésólak, stb.), bár 1960-ban 3 új tehénistállót építettek 134 férőhellyel. A magyar mezőgazdaságban az 1960-as évek második felében a korszerű élelmiszergazdaság bontakozik ki. Ez a termelőszövetkezetektől színvonalasabb gazdasági vezetést, gazdálkodási struktúrájuknak -a követelményekhez való alakítását igényli. A „Vak Bottyán" is elindult ezen az úton (pl. már 1964-ben megkezdte a szőlőtelepítést 76 kat. holdon, azonban jelentősen nem léphetett előre — elsősorban a helytelen fajtakiválasztás és munkaszervezés miatt). A korszerű élelmiszergazdálkodás kibontakoztatásának lehetőségét teremtette meg az, hogy a „Vak Bottyán" 1970. január 1-vel egyesült a pilismaróti „Lenin Űtja" szövetkezettel. Az új szövetkezet neve: „Lenin Ütja" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A „Lenin Ütja" Mg. Tsz. 6 500 kat. holdon, 1 160 fővel kezdte meg az 1970. évet. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb termelési egység nagyobb lehetőségeket biztosít a korszerű gazdálkodáshoz, a saját erők gazdaságosabb kihasználásához, a nagy tételben_történő termeléséhez és értékesítéséhez, a koncentrált, iparszerűen termelő szakosított állattenyésztéséhez, és nagyobb biztonságot nyújt a váratlan bajok, természeti csapások ellen. Igaz, a szövetkezet fekvése nem egészen ideális, amennyiben egy 27 km hosszú — a Duna és ,a pilisi hegyek által szegélyezett — „keskeny" szalagot képez a gazdaság, amelyet még „középen átszel" a visegrádi és a táti országút is. Emiatt egyes költségek (pl. szállítási, utazási, stb.) feltétlenül növekedtek. Az egyesülés első 4 esztendejében (1970—1973) a szövetkezet közös vagyona 28 ",o-kal (117 mill. Ft-ra), tiszta vagyona 29 %-kal (64,5 mill. Ft-ra) és a részesedési alapja 18 "o-kal (23,1 mill. Ft-ra) emelkedett. A négy év alatt 22 mill. Ft-ot tudtak beruházni, mégpedig 17 milliót a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztésére, 5 milliót a melléküzemágakra és egyéb gazdasági területekre. 75