Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - Az esztergomi gép- és műszeripar reprezentánsai (Sz. I.)

összesen 42 tag volt (34 családból) és 417. kat. holdon gazdálkodtak. Állatállományuk — az egyéni gazdákéhoz viszonyítva nagyon kevés: szarvasmarha 40 db (egyénieknél 718 db), sertés 95 db (1 500 db), ló 49 db (345 db) és 800 db juh. 1959-re valamelyest előreléptek. Nőtt a taglétszám (51 család 66 taggal), állatállományuk is gyarapodott. Ekkor Esztergomban még 513 önálló gazda volt és több mint 2 000 ún. kétlaki, 1 kat. holdnál kisebb földterületekkel. Esztergomban a „földindulás" 1960-ban következett be. A két szövetkezet egyesült és az új belépőkkel megerősödve, megalakult a Vak Bottyán termelőszövetkezet, 670 taggal, 4 600 kat. holdon. Városunk gazdasági életében a fordulatot, az új fejlődési szakaszt az MSZMP. VII. kongresszusán elhatározott iparfejlesztési program jelentette. E program értelmében Esztergom a szerszámgépgyártás és a műszeripar egyik vidéki bázisa lett. Az 1960-as évektől számíthatjuk a saját ipari profil kialakulását és az erőteljes ipari fejlődést. Az azóta eltelt mintegy másfél évtized alatt városunk ipari fejlődése megnégyszereződött. Míg 1962-ben 460 millió Ft termelési értéket hoztunk létre, 1974-ben 2,3 milliárdot, 1975 végére elértük a 2,5 milliárdot. Iparunk a termelésének 50—60 %-át exportálja, így az esztergomi szorgos munkáskezek termékeit a szocialista országok éppúgy ismerik, mint a fejlett nyugateurópai országok, de termékeink eljutnak a világ minden tájára, Ázsiától Latin-Amerikáig. E második fejlődési szakasz alaposabb megismeréséhez tekintsük át iparvállalataink fejlődését — az államosításoktól napjainkig. Az esztergomi gép- és műszeripar reprezentánsai(*) A város legszámottevőbb üzeme a Petz Testvérek Iparművek RT. volt. Mivel a háború alatt nem szenvedett lényeges anyagi veszteséget, elsőnek kezdhette meg a termelést a felszabadulás után. Munka és anyag bőven volt, energiát pedig úgy biztosítottak, hogy szereztek egy kimustrált mozdonyt és generátort kötöttek rá. Először Diósgyőrnek vállaltak bérmunkát. Az akkori időkre jellemző módon kalóriában kapták az ellenszolgáltatást: babot, burgonyát, melaszt. Később a mezőgazdaságnak szállítottak gabonaőrlő, olaj ütő és egyéb gépeket. Nehéz és bonyolult körülmények között indult meg a munka. 62