Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - Az esztergomi gép- és műszeripar reprezentánsai (Sz. I.)

1946-tól kezdtek működni a két munkáspárt gyári csoportjai és a Vasas Szakszervezet. Most már a gyár munkásai nemcsak a munkából, hanem az irányításból is egyre inkább kivették a részüket. A nehézségek azonban csak ezután következtek. A gyár új munkásvezetőinek gyakorlat hiányában nem volt könnyű helytállni az Esztergomi Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalatban. Ennek ellenére az államosított üzemben — Kozma Pál igazgató vezetésével — hamarosan jelentős fejlődés mutatkozott. A profil kialakítása után a gyár egyértelműen a szerszámgépgyártás esztergomi fellegvárává vált. Jellemző a fejlődésre, hogy az államosítás első két évében többet termelt, mint az előző évtizedekben összesen. Termékei iránt nemcsak a hazai, hanem a külföldi kereslet is fokozódott. A város másik számottevő üzeme a Rubik Ernő által alapított AERO-EVER KFT. A gyár 1940-ig csak vitorlázó repülőgépeket gyártott, később kezdődött a sportfelszerelések gyártása. 1943-ban a repülőteret is a gyárhoz csatolták, a létszám akkor 250 fő volt, amely 1944-ben 500 főre emelkedett. A felszabadulás után kórházak és középületek asztalos munkáinak végzésével foglalkozik a gyár, a létszám akkor kb. 100 főre esik vissza. 1947-ben újra megindul a repülőgépgyártás. 1948. december 22-én államosítják a KFT-t és ekkor Sportárutermelő N. V-tá alakul. A szakkáder-színvonal lehetővé tette, hogy az országban először és egyedül vállalkozhatott fémkonstrukciós motoros repülőgépek gyártására. Ebben az időben a vállalat népgazdasági jelentőségét a hazai légierő iskolagépekkel való ellátása növelte, főleg hazai anyagok felhasználásával. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatása érdekében 200—10 000 tojás befogadóképességű baromfikeltető-gépeket is gyártottak. A létszám 1949-ben 270 fő fölé, 1950-ben 417 főre emelkedett. Az előbbi két nagyüzemen kívül a város iparát képviselő többi kisebb üzem is fokozatosan állami, illetőleg tanácsi kezelésbe került. Ilyen volt a Toldy József Fémöntöde, a Központi fűtés-, Vízvezeték- és Csatornázási Vállalat, melyeket 1950. jan. 1-én államosítottak és mint Esztergomi Fémszerelvénygyár működött a következőkben. A Knoor-féle vasöntöde az államosítás után beolvadt a Szerszámgépgyárba. Az államosítás végrehajtásával a fejlődés további lehetőségei teremtődtek meg a város ipara számára. A szocialista tervgazdálkodás keretei közt megindult a nagyüzemi termelés, 63