Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - A 30 esztendős gazdasági fejlődés áttekintése (Gy. L.)

A felszabadulás előtti Esztergomot röviden így jellemezhetjük: papi és katolikus központú város, a hagyományaihoz ragaszkodó kisiparos és értelmiségi város (ez utóbbi közigazgatási centrum és iskolaváros jellegéből adódik). A tespedő, befelé forduló, eredményeivel és helyzetével elégedett várost csak a felszabadulás zökkenthette ki „nyugalmából", csak a szocialista termelési viszonyok talaján következhetett be az az ugrás, amely elmaradottságából a mai, rangos szintre emelte Esztergomot. A 30 esztendős gazdasági fejlődés áttekintése Városunk nagy utat tett meg a felszabadulás óta elteit 30 esztendő alatt. A fejlődést a gazdasági élet minden területén érzékelhetjük, de kétségkívül legjelentősebb, legnagyobb a változás az iparban. Az egykor kisipari jellegű és beállítottságú, manufaktúrás fejlettségű városból egy saját — országos vonatkozásban is fontos — ipari bázissal rendelkező Esztergom lett, és az iparilag igen fejlett Komárom megyében is rangos helyet vívott ki magának. Ez az ipari bázis a szerszámgépgyártásra és a műszeriparra támaszkodva egyre erősödik s nemcsak városunk gazdasági térképét rajzolta újjá, hanem átalakítja társadalmi berendezkedését, beállítottságát, egész szellemét. Városunk felszabadulás utáni gazdasági fejlődésében két fő szakaszt figyelhetünk meg: Az első fejlődési szakasz a felszabadulástól az 1950-es évek végéig számítható. Erre a szakaszra az útkeresés és a lassúbb fejlődés a jellemző. A második szakaszt napjainkig számíthatjuk s ebben a 15 esztendőben alakult ki a város ipari profilja; egy dinamikus fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Ennek a szakasznak különösen jelentős időszaka a negyedik ötéves terv szép eredményei. Esztergomban különösen kemény politikai harcok közepette — mint az előző fejezetekből láthattuk — győztek a demokratikus és a szocialista erők, élen az esztergomi kommunistákkal. Ami a gazdasági fejlődés kibontakozását illeti, az első évtizedben meg kellett küzdeni olyan — a város múltját alapul vevő és felhánytorgató — előítéletekkel is, amelyek városunkat a fejlődés perifériájára kívánták tolni, ki akarták rekeszteni a dorogi iparvidék fejlődéséből is, majd később a dorogi iparvidék lakóvárosa szerepet szánták csak Esztergom60