Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

III. A FELSZABADULT VÁROS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (Gyarmati Lajos és Szoláry Imre) Gazdasági „örökségünk" (Gy. L.) - A 30 esztendős gazdasági fejlődés áttekintése (Gy. L.)

nak. Ebből következően a gazdasági fejlődés ipari bázisát az első évtizedben a régi, jelentősebb államosított helyi üzemek alkották. Közülük kettő volt a számottevő: a Sportárutermelő Vállalat 450—500 főt foglalkoztatott 1950-ben és 13—14 millió Ft értéket termelt, az Esztergomi Szerszámgépgyár 240—250 dolgozója pedig mintegy 6 millió forintot. Városunk gazdasági fejlődését, a nagyüzemi ipari munkásság honfoglalását Esztergomban nagyban elősegítette lakóváros szerepe. A rohamosan fejlődő dorogi iparvidék ugyanis sok munkaerőt vonzott ide az ország különböző vidékeiről, s ezek egy része Esztergomban telepedett le, ahol] a kommunális és lakásviszonyok, a kulturális adottságok kedvezőbbek voltak, mint az iparvidék falvaiban, községeiben. Ezt bizonyítja, hogy 1950—1960 között igen jelentős volt az Esztergomból „kiingázók" száma, 1960-ban is még 1 500 fő fölött. A lakóváros jellegből kellett következnie a szolgáltató iparok kifejlődésének is. Ezért — és természetesen az országos fejlődésből következően is — több tanácsi vállalat és kisipari termelőszövetkezet is alakult városunkban; erőteljes fejlődésük azonban csak az 1960-as évek után indult meg. Emiatt, valamint abból következően, hogy az esztergomi üzemek is és a dorogi iparvidék rohamosan fejlődő üzemei is zömükben nehézipari üzemek voltak, az esztergomi női munkaerő sem a városban, sem az iparvidéken nem talált munkahelyet. A nők foglalkoztatása Esztergomban csak a második fejlődési szakaszban oldódhatott meg. Városunk mezőgazdaságának szocialista fejlődése viszonylag későn indult meg, annak ellenére, hogy a felszabadulás (1945. március 21.) után alig két héttel már megalakult a földosztó bizottság és a megyében először — május 13-án — már kiosztották a birtokleveleket az újgazdáknak. Az első szocialista gazdaság — a Micsurin termelőszövetkezet — 1950. augusztus 20-án alakult meg Szentgyörgymezőn 24 taggal, 100 kat. holdon. Két évvel később jött létre Esztergomtáborban a Kossuth termelőszövetkezet. Az úttörőknek nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Épületek és felszerelés hiánya, állathiány, a tapasztalatlanság, a türelmetlenség, a múltból származó sok előítélet, ellentét és ellentmondás fékezték nap mint nap előrehaladásukat. Példát a kívülállóknak nem tudtak mutatni, elsősorban saját sorsuk jobbrafordításán munkálkodtak. A szocialista szektor helyzetét jellemzi, hogy 1956-ban a két szövetkezetben 61