Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - Harc a földért

teendője: „. . .a földreform helyi végrehajtása és ellenőrzése." Ezt a nagy munkát „igazságosan és gyorsan" kell megoldani. A protekció semmiféle formáját nem szabad eltűrni az igények elbírálásánál. A földdel rendelkező parasztok megnyugtatására kijelentették, a gyűlésen: „Akinek eddig is volt földje és maga dolgozott rajta, az dolgozzék továbbra is, termeljen, termeljen jobbat, többet, mint eddig." A gyűlésen kimondták, hogy a földreform végrehajtásának megszervezése az egész megye területén, így a városban is, azonnali, közvetlen feladat. A sürgősségre való tekintettel már 1945. április 5-re egyszerre két helyen is, így az ún. nagyvárosi (belvárosi) és a szentgyörgymezői olvasókör helyiségébe gyűlést hívtak össze, hogy a város földműves szegénységét haladéktalanul harcba szólítsák a kisajátításra igénybe vehető föld megszerzésére. A határozatnak megfelelően 1945. április 5-én este mindkét gyűlést megtartották. A Népakartban április 8-án hosszabb tudósítás jelent meg az eseményről. A nagyvárosi olvasókörben megjelent Belouszov alezredes, a város és a megye új szovjet parancsnoka, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviselője. A gyűlést Martsa Alajos nyitotta meg. Beszédében vázolta a magyar agrárszegénység szenvedéseit, történelmi útját és ismertette a Nemzeti Kormány földreform törvényét. Ez követően Lieszkovszky László párttitkár a tavaszi mezőgazdasági munkák mielőbbi megkezdésének fontosságát hangsúlyozta. Bejelentette, hogy a szovjet parancsnokság jelentős mennyiségű üzemanyagot bocsát a traktortulajdonosok rendelkezésére, a szántás gyors befejezéséhez; Majd Belouszov alezredes emelkedett szólásra. Szavait nem csupán a jelenlévőknek, hanem a város egész lakosságának szánta. Beszédének első részében a szovjet hadsereg harcaival foglalkozott. Elmondotta, hogy a szovjet hadsereg nem mint leigázó haderő jött Magyarországra, hanem azért, hogy az országot a német járom alól felszabadítsa. „Ö mindent elkövet, hogy a város és a megye lakossága békében folytathassa munkálkodását." A küszöbön álló földosztásról az volt a véleménye, hogy „. . .a legrövidebben végre kell hajtani. . .!, a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése égetően sürgős, mert „Aki nem vet, nem arat." A pártvezetőség megköszönte a városparancsnok segítségét, majd Mikler Ferenc és Tanos Ferenc gyakorlati indítványt tettek a földosztó munka megkezdésével kapcsolatban. A leg25