Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - Harc a földért

sürgősebb feladat a földigénylők összeírása volt. A jelenlevő földigénylők megállapodtak abban, hogy a városi Földigénylő Bizottság megalakításának megbeszélésére a Kommunista Pártban gyűlnek össze. A szentgyörgymezői szegényparasztság gyűlését Adorján János vezette. Részletesen ismertették itt is a földreformtörvényt. Az esztergomi Földigénylő Bizottság alakuló gyűlését 1945. április 8-án tartották meg a nagyvárosi olvasókörben. Ez alkalommal 7 tagú bizottságot választottak. A Népakarat április 18-i számában közölt adatok szerint a városban 363 földigénylő volt, közülök 190 fő szántóföldet igényelt. Az igénybe vehető föld kb. 1 100 kat. hold, amelynek legnagyobb része az Esztergom—Dorog—Tát közötti háromszögben volt. Az előzetes tájékozódás alapján 47 kat. hold házhelyként, továbbá 18 kat. hold szőlőterületként osztható szét. Megállapítható, hogy a földigénylők számához mérten kevés a felosztható földterület. A földosztás gyorsaságára lehet következtetni, hogy április 22-ig kb. 300 kat. hold szántó és rét került már az új gazdák tulajdonába. A földreformtörvény értelmében nem csupán az egyházi nagybirtokra, hanem 8 személy esztergomi határban levő birtokára is elkobzási előterjesztést tettek. így: dr. Markos Olivér nyilas miniszter, Schuster Antal nyilas városvezető, dr. Turvölgyi Albert nyilas kormánybiztos, Brutsy János szeszgyáros, valamint további négy, közismerten jobboldali személy birtoka szerepelt az elkobzási előterjesztésben. A mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítása feltétlenül megkövetelte a földosztás mielőbbi befejezését. A földosztás záró akkordját jelentette 1945. május 13-án a birtoklevelek kiosztása. Ekkor adták át ünnepélyes keretek között a Legényegyletben a város újgazdáinak a tulajdonjogot igazoló birtokleveleket. Az első időkben az esztergomi új gazdáknak is számtalan nehézséggel kellett megküzdeniök. Gondot okozott az iga- és vetőmaghiány. Joggal kívántak vizsgálatot és segítséget, mert 1945 tavaszán olyan embereknek is voltak erős lovaik, akik sohasem voltak parasztok, és lovaikat most bérfuvarozásra használták. A reakció is hamar hallatta hangját. A Szabad Esztergom újság 1945. június 24-i száma ismertette Tóth József újgazda panaszát Meszlényi Zoltán püspök ellen. Meszlényi a következőképpen nyilatkozott a földosztásról: „Huszonöt évvel ezelőtt is volt földosztás, de akkor is csak a földet kapták, a 26