Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)
I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - A demokratikus pártok és tömegszervezetek megalakulása
Esztergom neve a Mindszenty József esztergomi érsek vezette „fekete reakcióval." Már 1945. június 6-án a) városi Nemzeti Bizottság gyűlésén, a kommunista dr. Zöld Sándor államtitkár kénytelen kijelenteni, összegezve az Esztergomban tapasztalt negatív jelenségek kivizsgálása során szerzett tapasztalatait: „Sok városban, faluban jártam már, ... de még ennyire reakciós városra nem akadtam sehol sem, mint Esztergom." A kemény, ma talán fájó megállapítás, rosszallás az új, demokratikus államvezetés képviselőjének szájából — ami valóságos ítéletté vált — 1945 júniusában hangzott el, amikor Serédi Jusztínián hercegprímás 1945. március 29-i halálát követően még üres volt az esztergomi érseki szék. A demokratikus pártok és tömegszervezetek megalakulása A demokratikus pártok közül Esztergomban is elsőnek a Kommunista Párt helyi szervezete alakult meg. A végleges felszabadulás után a párt megalakulásának pontos időpontjára, megbízható adatok hiányában, csak következtetni lehet. Annyi bizonyos, hogy március 25-én — négy nappal a város felszabadulása után — már létezett, mert az 1945. április 4-i taggyűlésen a párttitkár már a szervezet 8—10 napos működéséről tartott beszámolót. A pártszervezet első tagjai között találjuk az 1919-es kommunisták közül Feigl Ferencet, Mikler Ferencet, Mundi Józsefet, Tóth Jánost, Váradi Árpádot stb., valamint az esztergomi 1 illegális kommunista sejt tagjait: Gál Jenőt, Kovács Jenőt, Martsa Alajost, Német Pált, stb. A Kommunista Párt első titkára Lieszkovszky László lett. A pártszervezet tagjainak száma két-három nappal a megalakulás után kb. 60 főre emelkedett. A párthelyiség a Vörösmarty utca 6. szám alatt volt. A Kommunista Párt vezetői rögtön felvették a kapcsolatot a helyi szovjet parancsnoksággal és azonnal megalakították a rendőrséget. A fegyvereket a szovjet parancsnokság bocsátotta rendelkezésre. Rendőrkapitány megbízást Váradi Árpád, a város 1919-es városparancsnok-helyettese kapott. A rendőrkapitányság a Vörösmarty utca 7. szám alatt működött. A letartóztatott nyilasokat, volksbundistákat és háborús bűnösöket a városi kaszárnyában létesített internáló táborban tartották őrizetben. Az első napokban a Kommunista Párt titkárának aláírásával jelentek meg az első szervezési, közigazgatási rendelkezé21