Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - A demokratikus pártok és tömegszervezetek megalakulása

sek is, mert a közigazgatási apparátus még nem működött. Így a kommunista párttitkár elrendeli, hogy a megye és a város összes üzemeiben haladéktalanul válasszanak bizalmiakat, a megválasztott személyek megbízólevelükkel jelentkezzenek a Kommunista Párt helyiségében. Felszólítja a vas- és fémmunkásokat, kérjék felvételüket a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetébe. Felhívással fordul a parasztsághoz, hogy azonnal kezdjék meg a tavaszi mezőgazdasági munkákat, jelentsék be a traktorokat és az állatállományt. A kereskedelmi, ipari tevékenység megindítását szolgálta a következő rendelkezés: „Utasítom a pékségek, fűszerüzletek, vendéglátóipar, minden kereskedelmi és ipari üzem, üzlet tulajdonosát, illetve bérlőjét, hogy a munkát azonnal kezdje meg, illetve üzletét azonnal nyissa meg." Elrendelték, hogy a nagyobb mennyiségű gyógyszerkészleteket közcélra kell beszolgáltatni. Ezek az első intézkedések, amelyeket az élet megindulása követelt, alapjaiban és hatásukban helyesek voltak. Ennek az időszaknak következményeiben nagyon káros rendelkezését a város és a megye rendőrkapitánya adta ki. Váradi Árpád ugyanis április 3-án elrendelte az akkor még nagyon homályos tartalmú városi Nemzeti Bizottságra hivatkozva, hogy akik zsidó vagyontárgyakat tartanak maguknál megőrzés, vagy ajándékképpen, 3 napon belül leltár szerint jelentsék be a rendőrkapitányságon. A rendelkezés végrehajtása során sorozatos szabálytalanságok történtek, amelyek nagyon súlyos fegyelmi eljárást, pártbüntetéseket és letartóztatásokat vontak maguk után. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt. alakuló értekezletéről a Népakarat 1945. április 11-i száma közölt tudósítást. A Katolikus Kör Széchenyi tér 10. szám alatti helyiségében tartott gyűlésen többek között jelen voltak dr. Lepold Antal és Jeszenszky István kanonokok, akiknek megjelenése a katolikus egyház Kisgazdapárt melletti félreérthetetlen felsorakozását, támogatását jelzi. Az alakuló értekezleten megjelent és felszólaló személyek, mint az elnöklő Reviczky Elemér ny. alispán, dr. Gróh József bankigazgató, dr. Antóny Béla ny. polgármester, nem hagytak kétséget afelől, hogy a régi, reakciós megyei és városi vezetés a Kisgazdapárt lobogója alatt kívánja politikai tevékenységét folytatni. A Kisgazdapárt helyi szervezetének vezetője Stern Jenő lett. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete 1945. április 9-én a Magyar Király fogadó nagytermében tartotta alakuló gyűlé22