Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

VI. A HÁROM ÉVTIZED KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS ZENEI ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI (Kaposi Endre és Dr. Kálmánfi Béla) - Képzőművészeti életünk eseményeiből (K. E.)

Pánczél Béla és Pirchala Imre. Városunkban él és alkot Czuczay József díszkovács és Andráskó István festőművész. A város jelenlegi képzőművészeti arculatának kialakulását nagymértékben befolyásolta a Tanítóképző Intézet 1959-ben történt megnyitása, ugyanis az ide kinevezett képzőművész rajztanárok: Kaposi Antal, Végvári I. János és Környei László azonnal bekapcsolódtak a város művészeti életébe. Közülük jelenleg már csak Végvári I. János dolgozik Esztergomban, és a városban élő művészek közül a legtöbb sikert itthon és külföldön kétségtelenül az ő munkássága aratta. Végvári I. János a Képzőművészeti Főiskolán Pór Bertalan, Kmetty János és Domanovszky Endre növendéke volt. Első önálló kiállítása is itt Esztergomban volt 1959-ben. Azóta állandó résztvevője az országos, megyei és városi tárlatoknak. 1965ben mutatkozott be először Budapesten a Fényes Adolf teremben. Több ízben szerepel külföldi tárlatokon. 1967-ben elnyerte a Római Aranyérmet. Itthon a Szocialista Kútáráért kitüntetés, a Székely Bertalan-díj, az „Esztergomért" emlekplakett, a millenniumi pályázat I. díja, a millenniumi emlékérem jelentik számára az elismerést. Ugyancsak a Tanítóképzőben kezdte meg esztergomi működését Vincze László festőművész is, aki ma önálló művészként dolgozik városunkban. 196U óta él itt, és ez idő alatt számos önálló kiállítást rendezett. Rendszeresen szerepel azonban a városon kívül is, sőt külföldi kiállításai is voltak. Jelentős eseménye volt városunk képzőművészeti életének a „Sigillum" művészcsoport megalakulása. Ugyanis — ha nem is példanélküli, de ritka, Esztergomban pedig egyedi jelenség, hogy fiatal művészek egy csoportja sajátosan helyi, programszerűen is helyhezkötött művészetet akar produkálni. Műemlékekben és műkincsekben egyaránt gazdag városunk hagyományainak folytatóiként, a különböző művészeti ágakat művelő alkotók, a művészet mindenkori egységének hangsúlyozásával vállalták a modern művészet propagátorának és a közízlés nevelőinek nem mindig könnyű szerepét. Az 1968-ban megalakult csoport művészi törekvéseinek jelképéül a Sigillumot, Esztergom város középkori pecsétjét választotta. 1970-ben került sor a csoport első nyilvános kiállítására, már több éves alkotómunka eredményeiről adott számot, és jól érvényesítette a csoport azon álláspontját, hogy legyőzve a szakmai sovinizmust, több ágazat művelőit egyesíti, és te155