Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

VI. A HÁROM ÉVTIZED KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS ZENEI ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI (Kaposi Endre és Dr. Kálmánfi Béla) - Képzőművészeti életünk eseményeiből (K. E.)

László és Kernstok Károly kiállításának éve volt, és megnyílt a „Lenin a magyar képzőművészetben" című nagyszabású kiállítás, amit a Tanító és Óvónőképző Intézetek képzőművész tanárainak kollektív tárlata követett. 1968-ban Kernstok Károly, Nyergesi János kiállítása mellett néhány helyi művész is helyet kapott, majd 1969-ben megnyílt a „Kernstok és Nyergesi szabadiskola" című igen jelentős kiállítás a Balassa Múzeum rendezésében. 1970. programjából a „Komárom megye képzőművészetének 25 éve" című nagyszabású tárlat emelkedik ki, de erre az évre esik az esztergomi „Sigillum" művészcsoport első nyilvános kiállítása is. 1971ben nyílt meg a Megyei Tanács Tervező Irodájának ún. Zodiákus Klubja, melynek kiállításai az utóbbi évek legjelentősebb képzőművészeti eseményeivé váltak. Ezek sorából kiemelkedik Borsos Miklós Babits illusztrációinak, Dévényi Iván Czóbel gyűjteményének, Losonczy Tamás táblaképeinek és grafikáinak bemutatása, továbbá Miháltz Pál, Szántó Piroska, Pálfi Gusztáv és Lengyel Lajos kiállítása. Még 1971-ben fogadtuk a Váci Képzőművészek Kiállítását, 1972ben megnyílt az Esztergomi Tárlat, valamint több helyi művész egyéni kiállítása. A millenniumi év képzőművészeti programjában több rangos eseményre került sor. Ilyen volt pl. Martsa István Esztergomból elszármazott kétszeres Munkácsy-díjas érdemes szobrászművész tárlata, Végvári I. János kiállítása, az Esztergomi Művészek Jubileumi Tárlata, Vertei József bélyegtervező művész kiállítása, a Keresztény Múzeum új állandó kiállítása és a Komárom Megyei Öszi Tárlat. 1974-ben Pirchala Imre, Barta István, Vincze László, a „Sigillum", Gorka Livia és Paulikovics Pál kiállítása zajlott le nagy sikerrel. Az eddigiek során elsősorban azokról a tényekről szóltunk, melyek Esztergom és a mai magyar képzőművészet nagy egyéniségeinek kapcsolatát bizonyítják. Ha ezekhez hozzászámítjuk az itt megrendezésre kerülő főiskolai, megyei és egyéb művésztelepeket, akkor talán úgy tűnhet, hogy városunk kizárólag a vendégművészek fogadására specializálta magát. A dolog azonban korántsem így áll. A felszabadulás után még évekig aktív tevékenységet folytatott itt Bajor Ágoston — akinek életművében igen jelentős helyet töltenek be esztergomi témájú művei —, Kocsis Lajos és felesége, Gerencsér Anna, valamint Heil Huba Ferenc, Holló Kornél szobrászművész, 154