Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - A közművelődés fejlődése (N. T.)

energiaforrásait. 1952-ben például Róka Gedeon csillagász, Pándi Béla irodalomtörténész, 1956-ban többek között Baktay Ervin kelet-kutató tudósunk tartott előadásokat. 1953-ban megalakultak a TIT (mai nevén: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) megyei-, 1954-ben a járási és helyi szervezeteik, 1960-ban a Gépipari Tudományos Egyesületnek, 1964-ben az IBUSZ-TIT Ország-Világjárók Baráti Körének jött létre helyi csoportja. Az egyes előadások mellett a 60-as évek elejétől kezdve egyre több összefüggő, tematikai-gondolati egységben épült sorozat szerveződött (1962-ben például a „Művészeti Akadémia", majd folytatásaként 1964-ben a „Kortársak Akadémiája", amely napjaink természettudományos és politikai kérdéseit is megpróbálta szerkezetébe foglalni.) A városi Művelődési Ház, a Könyvtár, a múzeumok, a Tanítóképző, a szakszervezeti kultúrotthonok, a (régi zsinagógából átalakított) Technika Háza, ritkábban a gimnáziumok kisebb-nagyobb helyiségei fogadták előadóként többek között Király József pszichológust, Jócsik Lajos közgazdászt, írót, Vekerdi László tudomány-történészt, László Gyula régészprofesszort, Vitányi Iván szociológust, Pogány Frigyes építész-professzort, Major Máté építészt, Genthon István, Németh Lajos, Végvári Lajos művészettörténészeket, Földes Imre zenetudóst, Gonda János zeneszerzőt, Czenner Mihály színháztörténészt, Biró Yvette filmesztétát, Kollányi Ágoston, Sára Sándor, Kósa Ferenc filmrendezőket, Sükösd Mihály írót, szociológust, Keresztury Dezső költőt és irodalomtörténészt, Németh László, Veres Péter, Féja Géza, Jankovich Ferenc, Berda József, Aprily Lajos, Tersánszky J. Jenő, Weöres Sándor, Csoóri Sándor írókat, Somos Miklós, Bálint Endre festőművészeket. A Balassa Bálint Múzeum már régebben, a városunkban működő Megyei Levéltár a legutóbbi évektől kezdve rendszeresen igyekszik feltárni gyűjteményeit és belső kutatómunkáját, nemcsak a kiállítások hanem előadások, előadássorozatok formájában is. Erre az alapra építve, a hatvanas évek elején Dr. Nagy Zoltán múzeumigazgató kezdeményezte — az évenként, októberben tartott Múzeumi Hónap keretében — az olyan bemutatókat, amelyeket a korstílusnak megfelelő muzsikából, illetve esztergomi vonatkozású történelmi-irodalmi emlékanyagból állították össze. (Ez utóbbiak közül is nem egyet az alkalomra megzenésítve — dalok, kórusművek formájában. Ezekből az emlékezetes irodalmi-zenei matinékból és esetekből nőtt ki az „Esztergomi Várjátékok" érdekes kísérlete.) 141