A Dobó Katalin Gimnázium 75 éves jubileumi évkönyve

is hívjuk meg. Az évnyitó ünnepély előkészítése, megszervezése ügyében az augusztus 20-25-e közötti iskolabizottsági ülés határozza meg a pedagógusok és tömegszervezetek konkrét feladatait." Az 1952/53-as tanévben Simó László látta el a gimnázium igazgatói feladatokat, majd a következő iskolai évtől dr. Söröss Jenő vette át az intézmény vezetését. Ezekben az években fontos szemponttá vált, hogy a gimnáziumban tanuló diákok származása minél inkább megfeleljen az ország állami (párt) vezetése óhajának, azaz minél több munkás- és parasztivadék tanuljon az intézményben. (Szemben a régebbi időkkel, amikor a gimnázium diákjainak 90 százaléka értelmiségi és polgári családokból került ki.) Ez azt is jelentette, hogy fokozatosan növelték az itt tanulók létszámát. A következő táblázat ezt mutatja százalékban. tanév anulók száma munkás paraszt értelmiségi alkalmazott egyéb 1952/53203 44 15 11 — 30 1953/54. 233 51 11 16 22 1954/55200 50 8 19 — 22 1955/56. 231 50 7 22 — 21 1956/57. 256 50 5 19 13 13 1957/58. 286 44 4 23 17 12 1958/59. 336 44 5 21 19 11 1959/60. 370 45 4 21 21 9 1960/61. 402 50 5 18 19 8 1961/62. 415 54 4 16 21 6 1962/63. 493 A tanulók származási megkülönböztetése megszűnt. A szocialista oktatásügy nagy sikereként könyvelik el az adatokat a gimnázium 1960/61. évi évkönyvében: „Az adatokból látható, hogy iskolánk nagyarányú fejlődésen ment keresztül nemcsak a létszámot, hanem a szociális összetételt illetően is. Megmutatkozik az a tény, hogy dolgozó népünk birtokába vette az egykor apácák vezette gimnáziumot is. A tanulók abszolút többsége, 55%-a ma már a két alapvető dolgozó réteg, a munkás és a parasztság gyermekeiből kerül ki." A másik törekvés az volt, hogy a kétkezi munkát minél jobban megismertessék gimnáziumi diáksággal is. Ezért az 1959/60-as tanévtől bevezették a gimnáziumban a politechnikai oktatást, amelyet az ún. 5+1-es modellben valósítottak meg. Ennek lényege, hogy a hét öt napján jártak iskolába, a hatodikon pedig valamilyen üzemben végeztek gyakorlati munkát. (Ez tulajdonképpen a szakközépiskolai oktatás beindításának előfutára volt.) Ezen kívül minden tanévben egy hétre valamilyen, általában mezőgazdasági munkára vitték a diákokat. Az 1960/61-es tanévben már évfolyamonként három gimnáziumi osztállyal működött az intézmény. Az osztályok humán, illetve reál tanterv szerint működtek. A tanulók létszáma az egyes osztályokban 22 és 42 között mozgott. Az elsős osztályokba sok tanulót vettek fel, de negyedikre általában csak kb. harmincan maradtak az egyes osztályokban. A tanári kar létszáma 28 fő volt (23 főállású és 5 óraadó tanár). A következő lényeges esemény a tanintézet életében az 1962/6-as tanévben következett be. Az iskola 33. tanévében ugyanis megszűnt a leánygimnáziumi jelleg, hiszen