Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése

* 8 tehát ahelyett, hogy a mocsáron át nagyon kétes sikerű támadást koczkáztatott volna, jobbnak látta inkább hátrább vonulni, mely hadmozdulatával arra számithatott, hogy a szerdárt kicsalja erős táborából; azonfelül az Érsekújvárral való összeköttetés czéljából az egyik komáromi hidat is lehozatta Nyergesujfalu alá. A herczeg elérte czélját, amennyiben — égy lengyelszökevény előadása szerint — a szerdár azon hiedelemben, hogy a ker. sereg mindössze alig áll 20.000 emberből, elhatározta a mocsáron való átkelést. Mig a herczeg aug. 15-én az esti szürkülettel megkezdte a visszavonulást, azalatt a szerdár megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy serege a mocsár négy pontján átvonulhasson. A kölcsönös ágyúzás és kisebb lovassági előcsatározások eddigelé is napirenden Voltak; most azonban, midőn a császári sereg teljes rendben hátrább vonult s egyes török csapatok is már átkeltek, az előőrsök (600 ember) is kénytelenek voltak-visszavonulni. A ker. sereg balszárnyán álló Castell- és Savoya-féle dragonyos századok fogták föl a visszavonulókat, mely alkalommal a Savoyai dragonyosokat a tatárok oly túlnyomó erővel támadták meg, hogy az ütközés folyamában beállott rendetlenség már-már az egész balszárnyat fenyegette. A herczeg erre egész seregét visszafordította, a rendet ismét helyreállította s katonai zeneszóval vezette hadait vissza a mocsár felé. Ettől 3000 lépésnyi távolban csatarendbe állította seregét s igy várta be a hajnalt. A csatarend 2 harczvonalban fejlődött. Az első harczvonalban 45 lovas század és 21 gyalog zászlóalj, a másodikban 43 lovas század és 12 gyalog zászlóalj volt beosztva. A sereg jobb szárnyának fedezését a magyar nemzeti katonaságra (huszárok) bízták, mely két elkülönített osztálylyá alakítva szállotta meg a magaslatokat. Támogatásukra a sorhadból is 2 zászlóalj gyalogost és 2 század dragonyost csatoltak hozzájuk — Styrum és Thüngen tábornokok vezérlete alatt. A többi vezénylő tábornagyok és tábornokok : a jobb szárny első harczvonalában Lothr. Károly, Badeni Lajos és Croy herczegek, továbbá gróf Fontaine és gróf Taaffe; a második harczvonalban : Boisdavid. A középpont első harczvonalában Waldeck herczeg, a másodikban gróf Dünnewald. A balszárny első harczvonalában Miksa, a bajor választófejedelem, gróf Rabatta, gróf Serényi és Pálffy Károly, Bielke, báró Mercy; a második harczvonalban gróf Arco. A Pálffy gróf vezérlete alatt álló Czobor-féle huszárezred kivételével az egész rendes hadsereg németekből állott; a császári csapatok mellett a sereg zömét a németbirodalmi szövetséges csapatok alkották. Aug. 16-án reggel oly sürü köd nehezedett az egész tájra, hogy az ellenséges seregek nem is láthatták egymást. Egy óra múlva azonban felszállt a köd, s a 30.000 lovas és 12.000 gyalogosból álló török hadsereg, mely az éj leple alatt átgázolt a mocsáron, csak ekkor vette észre, hogy alig fél ágyalövésnyi távolság választja el a császári seregtől. A döntő pillanat tehát megérkezett. Mindkét sereg égett a harczvágytól; a támadást a törökök kezdették, a mennyiben az első csatasorban álló 10 ágyujokat azonnal megszólaltatták a császáriak jobb szárnya ellen. De tüzéreik rosszul lőttek; mert igen