Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése

7 része le volt rombolva, az árokban is erősen dolgoztak s a külső régi sánczban pedig teljesen megfészkelték magukat. Fingerman kapitány a Salm ezredből és Skarpe Tódor a Starhemberg ezredhői, a város lala előtt fekvő belső sáncz czölöpzetén (pallisade) rést nyitottak és ezen áthatolva -— kézi gránátok vetésével és puskázással kiűzték onnét az ostromlókat, kik ez alkalommal 200 emberből 80-at vesztettek. Aug. 10-én az ostromütegek lassanként elnémultak; az éj folyamában pedig az egész ostromló had visszavonult ágyúival együtt, hogy nyilt csatában ütközzék meg az Esztergom felmentésére közelgő Lothr. Károly herczeg hadaival. Mert a várparancsnok, Strasser, még aug. 6-ról kelt jelentésében arról értesítette a herczeget, hogy a vár nagyobb ágyúi már hasznavehetetlenek, a kisebb sólyomágyukba pedig nincs elég golyójuk. A hévviztó malmaitól egész a vízivárosi palánkig s a vár körül pedig oly hatalmas futóárkokat ástak, melyekből ágyutüzeléssel sem lehetett őket már kiverni. Egyúttal egy alkalmas tüzértiszt küldését kéri; mert a várbeli súlyosan beteg s egyúttal panaszkodik, hogy kevés számú kapitánya. van, mivel egy beteg, kettő pedig elesett. Esztergomnak ostroma 3000 janicsár életébe került; de a nagy erővel eszközölt munkálatok következtében aug. 10 én egy veszedelmes aknájuk már készenállott a megtöltésre. A várfalon is már rést törtek a régi rés helyén; a felmentő sereg tehát valóban idejében érkezett. A török sereg váratlan elvonulása után az őrség első dolga volt a történtekről tudósítani a herczeget és az udvart, s megsemmisíteni az ostrommunkálatokat. Öt zászló . hajdú, majd 400 német katona 12 napon át vesződött a futóárkok, aknák behányásával s az ágyusánczok lerombolásával. A herczeg aug. 15-én Nyergesujfalura magához rendelte Strassert, megdicsérte kitartásaért s két hajó lőszerrel s 500 katonával (éjjel) újra visszaküldte Esztergom védelmére, ha netán a csata szerencsétlenül végződnék reájuk nézve. Lothr. Károly t. i. eközben hadainak zömével (44.000 ember) aug. 8-án már megindult Esztergom felszabadítására, mig Caprara Érsekújvár ostromát folytatta az alája rendelt hadakkal (16.000). Aug. 10-én összes podgyászát Almásnál hagyta hátra s Neszmélyen át Nyergesujfaluig, aug. 11 -én pedig kellő óvatossággal és hadi rendben — folytonos előcsatározások között — egész a táthi mocsárokig nyomult hadaival. A táthi mocsár ez időben a Dunától egész a Duna vonalát kisérő hegyek lábáig terjedt s nem volt annyira kiszáradva mint jelenleg; sőt helyenként elég mély és nagyon süppedékes. A két hadsereg a mocsár két oldalán több napon át farkasszemet nézett egymással. Az a veszedelmesen keskeny útvonal Almás és Nyergesujfalu között vereség esetében az egész hadsereg romlását vonhatta volna maga után. Ez esetben pedig bizonyos, hogy Esztergom is elesik, Érsekújvár pedig felszabadult volna. A szerdár a mocsáron innét fekvő tábora (60.000 ember) közepén elsánczolta magát; a körülfekvő magaslatokat is megszállotta, az erdőt pedig, melyre balszárnya támaszkodott, hamarosan levágatta annyira, hogy a császári sereg ez erdőn át nem intézhetett támadást. Lothr. Károly