Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete
59 9 frt 60 drt, az orsolya szüzek (klariszszák!) 3 frt 60 drt, Bottyán János 152 frt 40 drt, Menyhárt Sándor alispán 66 frtot, Nedeczky Sándor és Mihály 12 frtot, Miskey István 7 frt 20 drt, Lábody Ádám és Huszár Pál C? frtot, Kocsy György 9 frtot, Soár János harminczados 3 frt 60 drt., Forstner (kamarai biztos) 100 frtot, a doroghi postás 50 frt 33 drt, a nyergesujfalusi postás 47 frt 47 drt. Az urakat jobbágyaiktól befolyó jövedelmeik alapján adóztatták meg; pedig ez évben az egész megyében csak 4574 pozsonyi mérő alá való föld állott a jobbágyok mivelése alatt. 1) Az 1697—1698-iki katonai évben a megye portiója 17.846 frt 30 dr. Ebből a városra esett 1,846 frt 13 dr. A birtokos magyar katonaságra 4,560 „ — „ A jobbágyságra 11,440 „ 17 „ A megyei vagyonösszeirás szerint összesen 798'/ 2 dica vagyis adórovás . volt a megyében; tehát egy dicára esett 14 frt 33 1/" dr. Ezen adózók között volt 8 curialista és inscriptionalista (beirt katonaköteles), továbbá 7 armalista nemes; épigy fizettek a komáromi mészárosok is Muzslán és Szölgyénben tartott marháik után. 1698-ban az uj portafelosztás szerint Esztergommegye (30) és város (10) összes portáinak 2) száma 40 ; 3) pedig Nedeczky Mihály m. jegyző szerint 33 faluja közöl alig volt 8—9 valamire való, tehát nem viselheti el 30 porta terhét. 1698—1699-ben az önkényesen kivetett 4 millió országos adóból 15,162 frt 54 dr. jutott a megyére. 4) Ebből 1946 frt 60 dr. s városra esett; tehát egy dicára 13 frt 34 l/ 2 dr. jutott. Schweiger budai főhadbiztos a birtokos magyar katonaságra kivetett 4560 frtot felére szállította le, mert a mult évben szintén táborba szállott. Az urak, főpapok és nemes birtokosokra ismét csak a jobbágyaik után befolyó jövedelem alapján vetették ki az illetéket. Azon curialista nemesek, armalisták és egyáltalán csekély birtokú nemesek, kiknek t. i. nem, volt 4 ekére való jobbágyságuk, a jobbágyok adókulcsa szerint voltak összeirva. Alaposabb áttekintés czéljából részletesebben közöljük az 1699-ben tartott dica-'ósszeirások egyikét. Mig az egyik példány a jobbágycsaládok számát is (1106 jobbágy 1793 családdal) felemlíti a dicakúlcs alapjául, addig a másik csak a vagyoni állapotot tünteti fel s falvakként névleg is felsorolja az ez időszerint élő jobbágyokat. Ugyanezen évben a városi lakosság mezőgazdasági vagyonállománya is összeiratott. 5) E szerint a városra kirovatott 253 ökör után 42 4/s dica; 179 ló után 25*/a Vs dica; 343 tehén után 42 3/ á '/s dica; 79 harmadfű tinó után *) Bpesti orsz. ltár. XIX. dicakönyv. 1696. összeírás. -) Esztergomm. ltár. Lad. C. Fasc. 4 nr. 2. 3) Egy porta alatt legalább 16 ökörrel müveit telket vagy 12 zsellért értettek. 4) Mert a király 1684 frt 72 drt elengedett. M. ltár. Lad. L. f. 3. nr. 56. 5) Esztergomm. ltár. Th. II. Lit. F. f. I.
