Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete

60 5

1/'2 Va> 93 magló disznó után 2V

4 7s> juh u

t^

n 2,

1) 30 méhkas után 3/

4, 2189 akó bor után 54% V

g

) 370 szapu árpa és köles után 2

8/

4 dica, (búzáról nincs szó!) Összesen rgi*/

s dica. Azonfelül a város alatt volt 10 dunai malom, melyből 7 '/a a városi polgári lakosságé, 2 V

a pedig a magyar katonaságé volt. A 3 millió 200,000 frt országos adóból a 6 téli hónapon Esztergommegyére és városra 12,000 frt jutott. Az 1699. decz. 10-én beterjesztett összeírás alapján egy-egy adórovás alapjául következő kulcs állapíttatott meg: 6 ökör (= 1 dica) vagy 10 meddő tehén (= egy dica); ezekkel egyenértékű: 8 fejős tehén; 14 harmadfű vagy 20 másodfü vagy 40 egy éves tinó; más megyebeliek itt tartott 12 ökre; 7 ló; 40 magló disznó; 70 kecske vagy juh; 40 kas méh ; 40 akó bor; 90 szapu buza, 135 szapu árpa vagy köles, 270 mérő zab vagy tönköly s végül 1 dunai malom. Az összeírás a pap, bíró és szolgalegények kivételével kiterjeszkedik az az összes jobbágyság (özvegyek, árvák és telken lakó zsellérek) gazdasági jövedelmeire. A föntebbi kulcs alapján 1699-ben az urak, nemesek és a kir. városra következőleg rótták ki a portiokat az 1699. nov. — 1760. nov. l-ig terjedő katonai évre: A birtokos egyháziak, urak- és nemesekre kivetett adóösszeg 1128 frt 77 dr. Ezen adót birtokaik összeírása alapján s az ilykép megállapított dicák összegéhez képest vetették ki reájok. Ugy ez összeírást mint a birtokos uri és nemesi osztály illetékét a következő két rovatos táblázat tünteti föl: ') Ehez képest 1892-ben a kir. Városi állatállomány létszáma: 400 ökör, 500 tehén, 150 borjú, 200 öreg sertés, 564 malacz, 300 ló, 20 csikó és 23 kecske.