Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése
48 A felmerülő rendkívüli szükségleteket is a kat. portioval együtt a birtokarányban kivetett adó utján fedezte a város. 1708. szept. 17-én pl. a közgyűlés elhatározta, hogy a Kucklánder által kivánt 10 naszádos hajdú kiállítása és díjazása, továbbá az országgyűlési költségek fedezése végett minden háztelekre 3 frtot vetnek ki; csak a zsellérlakók, ha iparüzők vagy jó szőlejük van, fizessenek 1 frt 50 drt.; az igen szegények vagy özvegyek pedig 75 drt. A kivetett összeget a fertálymesterek hajtották be s ők számolták be utólag a városi kamarásnak. Koronkint különösen súlyos teherként nehezedett a városra a katonai portio és a beszállásolás. Az alig 5—600 frt (káplántartással) jövedelemmel biró város plébánia pl. 1706-ban katonai portio czimén 5 frtot, beszállásolás fejében 4 frtot, a város őrzésére 5 irtot, a város rendkívüli szolgáltatásaira (napszám az erődítési munkálatoknál) 3 frtot, tehát összesen 17 frtot fizet. 1707, 1708, 1709 és 1710-ben katonai portioja összesen 59 frt; katonai elszállásolás czimén 1708 és 1709-ben 40 frt, a város őrzésére 10 frt 40 drt.; a város rendkívüli szolgáltatásai czimén 1 frt 5 drt., a szőlők védelmére odahelyezett katonai őrség részére pedig 2 frtot fizet. 1710. máj. 8-án a közgyűlés minden házra ismét 5 frtot vetett ki portio fejében. A Rákóczy-féle felkelés korában nagyon hanyatló vagyoni jólét vajmi alantas fokáról tanúskodik, hogy a sz. kir. város a reá kivetett portiók czimén az 1709 és 1710. évekre még 1712-ben is adós maradt 2089 frt 88 drral. 1) E miatt a budai főhadbiztos, Förstner Mátyás, meg is inti a várost, hogy vagy fizessen, vagy tegyen olynemü lépést, hogy a teher alól szabaduljon. 1711. jun. 19-én a lábas jószágra a város következő kulcs alapján veti ki az adót: egy harmadfű tinó vagy tehén után fizetendő 15 dr.; két és egy éves tinó után 6 dr.; ökör után 12 dr.; ló vagy disznó után 6 dr.; idegen marha után 75 dr.; idegen disznó után 15 dr. Az ugyanezen évi földtelek felosztás és rendezés szerint a kir. város árkán belül 228 háztelkes gazda lakott; a város kapuja és a vizitorony előtti térségen pedig ekkoron 30 zsellér háztelek s. a Bottyán major állott. 2) 1712-ben az adókivetés kulcsa: egész telkes ház fizet 4, féltelkes 2 frtot; egy ökör, ló vagy tehén után 75 dr.; a harmad- és másodfü tinók után a 75 dénárnak megfelelő arányban kell fizetni; 1 mérő buza után 70 dr.; árpa, zab, tönköly és köles mérője után 35 dr.; egy akó bor után 10 dr.; juh után 15, bárány után 10 dr., egy kas méh után pedig 10 dr. Iparosok és kereskedők czégtábláik szerint 3 drt fizetnek s különben vagyonarányban fizessék az adót. A város már rendesebb és legrégibb költségvetése 1713-ból fenmaradt. E szerint adóssága, portiója és egyéb kiadásai fedezésére az 1714. évre vonatkozó ') U. o. 1712. jegyzőkönyv. 37 1. 2) U. o. 1711. nr. 71.
