Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

49 összes költségvetését 4376 frtban állapította meg. E szerint a város adópottiója 1660 frt. Malonay plébánost illető tartozása •. 200 » Takácsy Andrásnak tartozik 500 Papis Ádámnak „ 200 » Kucklánder feleségének 1000 frt tőketartozás után járó kani. 60 n Glazer Jánosnak tartozik 250 fi Campion Györgynek tartozik 71 V Silz Pálnak „ 50 n A doroghi postamester fizetési járuléka 24 n HochkofflerGyörgy,avárosbécsi ügyvivőjének járandósága 124 » Grueber Mihály főjegyző fizetése 125 n Őszy István aljegyző „ 36 n A biró és tanácsosok (12) járandósága 532 n Spáczay Gáspár, plébános „ 170 n A kisbirő és városi hajdú „ 60 ff A városi rendőrök „ 240 n Iskolamester és egyházfi „ 75 n Összesen 4376 frt. E költségek fedezésére a város a következő aránytalan kulcs alapján vetette ki az adót: minden egyes házra (volt pedig vagy 260) esik 6 frt dénár. egy ökörre n 25 n n 25 n A n 25 n harmadfű tinóra * n 25 n másodfü „ * n 25 n egy mérő

1) búzára n 25 n 5 akó borra 1 n 25 n 2 mérő árpára n 25 n 3 m. zabra * r> 25 n 1 m. kölesre * n 25 n 5 bárány * » 25 » * n 25 n Az iparosokat, kereskedőket és zselléreket az adókivető biztosok jövedelemés keresetarányban adóztassák meg. Ehez járult a bor, sör, vám, szőlő s földbirtoka stb. után befolyó városi jövedelem, melyről egyébiránt hallgat a költségvetés. E költségvetéssel szemben érdekes párhuzam képét nyújtja Esztergom kir. városnak pl. 1891. évi költségvetése. ') 1 eszt. mérő = 2 pozs. mérő. 4