Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése
47 fölött első sorban kellett jó sörrel ellátnia. Sörházát illetőleg fel volt mentve minden városi teher alól; idegen sört — elkobzás terhe alatt — nem volt szabad a városba behozni. A város ez évtől fogva hegyvámot is szedett olyképen, hogy a szüretelési engedélyt a város adta meg (czédula-váltság) bizonyos dij lefizetése után. A curiában fekvő szőlőktől minden kapa után 6 drt., a curián kivül fekvőtől pedig 12 drt. kellett lefizetni. E dijat egy 4 tagu városi bizottság szokta volt behajtani. A város vámjövedelméről sehol sincs sző. A tanács határozata alapján 1713 óta — a város határában szőlővé alakított területekről — minden kapás szőlő után 1 frtot kellett lefizetni. Saját szántóföldjeit a város pl. 1712-ben felében adta ki; a buza kinyomtatásáért a sváb aratók 1/ 0 részt kaptak és azonfelül fejenkint átlag s/ 4 font kenyeret naponkint. A város egyéb mező- és erdőgazdasági jövedelmeiről hallgatnak emlékeink. A város egyéb jövedelmi forrásai közé tartozott még az örökösödés is — magvaszakadás esetében. 1710-ben Rácz Farkas örökösök nélkül halt el; tehát házai, földjei és rétjei a fiscalitas czimén a városra szálltak, mely a rajtuk fekvő adósságok miatt eladta a házat tartozékaival együtt. Továbbá, habár szintén csekély jövedelmi forrása volt a halászat- és a kőbánya bérlete. 1712-ben a városi tanács — arra való tekintettel, hogy a halászok sokat költöttek a városi (dunai) halásztanyára — egy évre ingyen engedte át nekik a halászati jogot s csak 5 akó bort tartoztak a város részére beszolgáltatni. Ezen év leteltével azonban — eskü alatt — kötelesek a nagyobb halak 1l l í-od részét beszolgáltatni és szigorúan fel kell ügyelniök, hogy az esetleg ott halászó idegenek a fogás J/ 4 részét beszolgáltassák a városnak. 1) Ugyanezen évben a strázsahegyi kőbányát is a város oly feltétel alatt adta bérbe, hogy a bérlők évenkint 8 öl követ adnak a városnak, a polgároknak pedig 1 frt 50 dénárért adják ölét; idegeneknek pedig alku szerint. Mindezen jövedelmek csak részben fedezhették a kir. város kiadásait; a városra nehezedő összes terheket (kat. portio) csak adó kivetésével volt képes annyira — mennyire fedezni; habár e tekintetben is rendesen hátralékban maradt. 1707—1708-ban (a számadás az egyik tisztujitástól a másikig, tehát egy évre terjed) az összes városi kiadás a bevételt 91 frt 60 drral multa fölül. A város szegénységében egyelőre kötelezvénynyel elégitette ki a hitelező városi főbírót. 2) 1708—1709-ben csak a városi kamarások számadása szerint az összes bevétel 1340 frt 7 */ 2 dr.; a kiadás 1330 frt 83 dr.; tehát a pénztármaradvány 9 frt 24 dr. 3) l) Eszt. vár. jegyzőkönyv. 1712. 15 1. '-) U. o. 1708. jegyzőkönyv. 20 1. 3) U. o. 71 1.
