Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,301 János, Ispán Pál, Zolnay György, Orbán János, Pátkay Márton, Ugróczy János, Hlavnyai Mihály, Szalay Gergely, Szolcsányi Márton, Modri Ádám, Nagy Mihály, Kovacsics György, Kapuvári Ferencz és Blaskovicz János (mindannyian Csizmazia előnévvel) kérelmére. E szabályok szövege a következő : I. Mindenek előtt, hogy Isten O szent Fölsége áldása minél nagyobb mértékben terjedjen ránk és minden szerencsétlenséget tőlünk eltávolítson, tartozunk évenkint kétszer, u. m. Űrnapkor és nyolezadán az Oltáriszentség előtt, másodszor pedig Szt. Márk evangelista napján a buzaszentelés alkalmával mind magunk, mind pedig az ifjak (legények) is zászló alatt a körmeneteken résztvenni. Ha valaki meg nem jelenik és elmaradását nem tudja eléggé okadatolni, az mint mester két font viaszgyertyát, mint legény pedig harminczkét pénzt fizet, a minek fele az oltár, másik fele pedig a czéh szükségletére fordíttatik. II. Hasonlóképen kötelesek vagyunk minden esztendőben Szt. István király napján, mely Kis-Asszony havában és Boldogasszony-fogantatásakor, mely karácsony havára esik, feleségeinkkel és a legényekkel együtt a szt. misén megjelenni és két ifjú mester égő szövétnekkel elől menve offertoriumhoz járulni, hogy Isten áldását megnyerjük. A ki ezt készakarva elmulasztja, az, ha mester, egy forintot, ha pedig legény, harminczkét pénzt fizet — fele részben az oltár szükségletére, fele részben pedig a czéh szükségletére. III. Ha valaki a mesterek vagy legények közöl „adtával, teremtettéve vagy lelkével" szitkozódik vagy pedig társát gyalázza, az két font viaszra büntettessék, ha mester ; ha pedig legény, akkor harminczkét pénzre. Másodízben mind a mester, mind a legény az előbbinek dupláját fizeti; harmadízben pedig, mint a féle megátalkodott ember, kivettetik a czéhből. Ezen büntetések fele részben ismét az oltár, fele részben pedig a czéh szükségletére fordíttatnak. IV. Minden év utolsó kántorában az akkor levő egyetemes czéhgyüléskor egy czéhmester választassák, a ki ezen tisztnek jól meg tud felelni. Ezen czéhmesternek meg is kell esküdnie, hogy tisztét becsületesen és jól fogja teljesíteni. , V. Ha valamely csizmadialegény mesterré akar lenni, itt, Esztergom sz. kir. városban, Érsek-urunk ő Eminentiája kulcsos városában (Víziváros) és a tek. nemes Káptalan birtokán vagy bármely Esztergom vármegyében levő helységben, a hol lakik, keressen magának birót s ha a czéh összegyűlt, mutassa elő kereszt- és tanulólevelét, melyeket a czéh jól megvizsgál. Ha azok megfelelnek a követelményeknek, akkor a mesterektől kérjen egy bizonyos napot, melyen a mesterremeket t. i. egy papucsot a kapczával együtt megcsinálja. A készítésnek a kiszabással együtt a czéhtől odarendelt két mester előtt kell történnie, kik ha a munkát jónak mondják, akkor az igy mesterré lett legény, ha Esztergomban akar lakni, egy aranyat tartozik a czéhládába letenni és egy reggelit is adni. Ha ezt pénzben akarja megadni, akkor harminczkét forintot fizessen s azután esküdjék be a czéhtársaságba. A ki a vármegyén künn akar lakni, az a fennebbi fizetésnek csak felét tartozik letenni s miután a czéhtársaságba beesküdött, szabadon munkálkodhatik. A czéhnek tagja csak katholilikus lehet; más semmiféle ürügy alatt be ne vétessék, kivéve, ha áttér a kath. hitre. VI. A czéhbe ujonan bevett mester egy év leforgása alatt tartozik a czéhnek egy jó ebédet adni; ha ezt is pénzben akarja megadni, akkor ötven forintot fizessen, a köszöntő pohárért pedig, melylyel őt egészen beigtatják a