Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,283 képen vás-hullajtásért is. Ha három száll éknél többet találnak, e miatt a mester tizenkét pénzt fizet; ha a vashídon vagy akárhol, a hová nem illik, kettős éket találnak, szintén 12 pénzt fizet; ha a kővágó csákányt a vékony nyele felől meg lehet fogni és ki lehet venni, tizenkét pénzt; ha a szekerczének a nyelét a fokán kivül meg lehet fogni, huszonnégy pénzt; ha a patakokon, a Garam és Ipoly hátán a gátakra és homlokra nem vigyáz, egy forintot fizet. Ha a gátakon valami hibát vesz észre, azt tartozik bejelenteni. XXI. Ha valamely molnármesternek a felesége, gyermeke vagy cselédje meghal és ezt a czéhmesternek mindjárt hirül adják, akkor táblát jártasson, a mely után a czéhek tagjai tartoznak elmenni a halottas házhoz s a halottat tisztességesen eltemetni. A ki ezt ok nélkül elmulasztja, az két font viaszra büntettessék. Az összehívás következőleg történjék. A czéhmester magához hivja a szolgáló mestert, ki ha nem jelenik meg, harminczkét pénzt fizet; ha pedig megjelenik, akkor a czéhmester megmondja neki, hogy mire lesz a táblajárás. A kinek azután a szolgáló mester elviszi először a táblát, annak szintén megmondja, hogy mire lesz az ; s azontúl egyik mester a másiknak tartozik azt hirül adni. A kinél a tábla késnék, az büntetésül harminczkét pénzt fizet a czéhnek ; a ki pedig a táblán kijelölt órára nem jelenik meg, az a fönnebbi büntetéssel duplán bőnhödik. A kinek a czéh megparancsolja, hogy a meghaltnak koporsócsinálására menjen el és nem teszi meg, az a föntebbi módon büntettessék meg. A temetőből mindenki csendesen menjen haza; a ki nevet vagy a korcsmába megy, az szintén az előbbi módon bűnhődjék. XXII. Ha valamely molnármesternek más — ezen czéhbeli mesterrel pöre van tizenkét forintig terjedő adósság vagy valami más —• nem örökséget illető dolog miatt, akkor a pört a czéhmester elé vigyék, ki több mesterrel vizsgálja meg az ügyet és mondjon igazságot istenesen. Hasonlóképen, ha valamely malmosgazdának vagy mesternek valami a malmot vagy a mesterséget illető dologban pörük van, azt legelőször is a czéh elé tartoznak vinni, mert a czéhnek van meg az a joga, hogy a malmok állapotára ügyeljen s hogy valamit megbecsüljön. Ha a czéhnek végzése a pörösöket nem elégiti ki, akkor a mesterek engedelméből az ügyet a czéhbeli végzéssel együtt a hatóság elé terjeszthetik. Úgyszintén ha a gazdának a mester ellen vagy a mesternek a gazda ellen van valami panasza, ezt szintén a czéh elébe kell terjeszteniük, mert külömben a fönnebb megirt büntetéssel lakolnak, annál is inkább, mert a malom állapotára vagy vizsgálására és becsüjére innét kell kiindulni. XXIII. Ha pedig a mesternek más városbeliekkel van pöre, akkor azt a város birája előtt végezzék el. De mindazonáltal ha a pör a molnármesterséget illeti, akkor az ügyet a czéh elé terjeszszék, mely igazságot tartozik szolgáltatni s a pörlekedőket kibékíteni. XXIV. A czéhmester választásakor a régi czéhmester tartozik a mestereket a czéh pénzéből megvendégelni. Az évenkint bejáró összeg mestertől ötven, a legénytől pedig huszonöt pénz. A. vendégségen tartozik minden mester megjelenni és asztalhoz ülni, az ifjabb mesterek az öregebbek után, kiket tartoznak tiszteletben tartani és megbecsülni, úgyszintén az asszonyokat is, kiknek helyet is szerezzenek. A ki ez ellen vét, az egy forintot fizet. A mely mestert pedig az asszonyokhoz rendelik, és ő mások közé' megy, az két forintra büntettessék. XXV. Legényt és inast minden molnármesternek szabad tartani. Inas kezesség nélkül be ne fogadtassák. A kezesség legyen tizenkét forint és mint fönnebb meg van Írva, három évig szolgáljon és tanuljon, urát ok nélkül el ne hagyja; ha pedig el akar menni s nem akar tanulni, először eleget kell tennie azon pont szerint, mely fönnebb szintén meg van irva. Ha az ilyen el-