Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,284 ment inast valaki befogad, az büntetésül két forintot fizet. Az inas szegődtetése csak a czéhmester tudtával történhetik ; a szegődtetőknek az inas egy pint bort és pecsenyét tartozik adni. Ha inaséveit kitöltötte, mestere a czéhbe vigye s ott mint szabad legényt mutassa őt be. Mint inast inggel, lábravalóval, nadrággal, saruval és szűrrel lássa el őt illően , ha pedig felszabadul, egy fehér abadolmányt, egy kőtő- és egy faragófejszét adjon neki. Az ily felszabadult legény, ha gazdája kivánja, még egy évig tartozik nála, mint legény szolgálni. Ha valamely mester vagy legény az utczán, szállásán vagy malmán kivül dohányoznék, az az első esetben városokon huszonnégy pénzt, a malomrében pedig tizenkét pénzt fizet. A mely mester más mestert meglát dohányozni a tiltott helyeken és ezt a czéhmesternek nem jelenti be, az büntetésül negyvennyolcz pénzt fizet. Se a legény, se az inas ne merészeljen ura tudta nélkül korcsmába menni. A mely inas a piaczon vagy más illetlen helyen égett bort iszik, az tizenkét pénzre büntettessék. Korcsmába ura tudta nélkül ne merészeljen menni. XXVI. Az olyan mesterlegénynek, ki jól ért a mesterséghez, az uj követ helyre faragja, kereket csinál és hatost is hozzája ugy, hogy mestere a malmot és az egész munkát rábízhatja, fizetése legyen naponkint huszonegy pénz. Ilyen legény harmados szokott lenni a malomban s a malomból befolyó haszonra becsületesen és hiven kell vigyáznia; tehát az ily mesterlegény és az inas is hites legyen. Ha valamely mesterhez, kinek van legénye, egy idegen legény jönne, akkor azt három napig tartóztassa magánál, mig a czéhmester helyet nem szerez neki. A Dunán levő malmokat a czéhmester minden hónapban tartozik meglátogatni s ha valami hibát talál, akkor érdeme szerint büntesse meg a mestert. Igy ha a fenék vagy a tű föle nem tiszta, ezért a mester egy-egy véka búzát fizet, melyet azonban harmadnapon huszonöt pénzért visszaválthat; ha nem váltja vissza, akkor a czéhé marad. Továbbá a kőpad hullajtásáért husz pénzt, a vas hullajtásáért huszonöt pénzt s minden fogért, melyet a kerékből ki lehet húzni, tizenkét-tizenkét pénzt fizet. A malompor harmada a mesteré. A kővágó csákányra és gyertyára mindenki hite szerint a közből gazdálkodjék. A Dunán levő malmokban a molnármester harmados legyen. A ki az „adtát, teremtettét, lelkét" emlegeti vagy bárminemű más káromkodást vagy átkozódást követ el, az mindannyiszor, ha mester egy forintot, ha pedig legény, ötven pénzt fizet, a mi az oltár szükségletére fordittatik. Sátoros ünnepeken mindenki otthon legyen s misét és szentbeszédet hallgasson, úgyszintén vasárnap és más ünnepnapokon is. A ki a húsvéti gyónást és áldozást elmulasztja, az a czéhből kivettetik ; a ki pedig ünnepnapokon dolgozik, az két font viaszt hoteles büntetésül adni. Háztól gabonát ladikra vagy ladikról lisztet házhoz vinni nem szabad egy forint büntetés alatt. Ha valaki a mesterek közöl akár maga, akár cselédje házról-házra járna, hogy az őrletüket magához hitegesse, az egy forintra büntettessék. Szent Mihály napjáig egy mester se merészeljen vasárnap napkeltétől egész napnyugtáig ladikkal feljönni, annál kevésbbé őrölni, — kivéve ha ő Felsége számára őrölne ; — mert ellenkező esetben büntetésül egy forintot fizet, még akkor is, ha napfelkeltekor a liszt még ladikjában van. XXVIII. Mivel a molnármesterség nehéz s a végházakban ingyenes munkával jár, azért a mesterek szabadon kereskedhetnek helyben és Esztergommegye határán belül liszttel és gabonával. Midőn tavaszkor a malmok elkészíttetnek és a szegre köttetnek a Duna hátán, az esztergommegyebeli őrletők, akármi módon hozzák is a malomrébe a gabonát őröltetni, sorba menjenek a mesterek között a malmokba tizenkét forint büntetés alatt egész Szt. Mihály napjáig. Hogy ha az őrletők nagy számmal jönnének, akkor a czéh Szt. Mihály